Leállították a devizatartalékok felhasználását

Egy argentin bíró időlegesen leállította az argentin devizatartalékok felhasználását az adósságszolgálat céljaira – jelentette a helyi televízió pénteken. A belügyminiszter azt közölte, hogy a kormány fellebbez a bírói döntés ellen, mivel az alkotmány megadja a lehetőséget az államfőnek a rendkívüli rendeletek kiadására.

Az argentin államfő menesztette csütörtökön a központi bank elnökét, akivel nézeteltérése támadt a devizatartalékok felszabadításának kérdésében. A Telam argentin hírügynökség jelentése szerint Cristina Fernández államfő rendkívüli elnöki rendelettel váltotta le Martin Redradót, aki azonban nem akar távozni posztjáról a vita miatt.

Redrado – akinek megbízatása idén szeptemberben járna le – elutasította, hogy 6,5 milliárd dollárt kiutaljon az ország devizatartalékaiból, miután az államfő három hete így rendelkezett, annak érdekében, hogy külön alapot hozzanak létre Argentína idei, meredeken emelkedő adósságszolgálatának teljesítésére.

Argentína adósságszolgálati kötelezettsége 13 milliárd dollárra nő az idén. Közgazdászok szerint ebből 2-7 milliárd dollár hiányzik, miközben a válság miatti gazdasági lassulás csökkenti az állami bevételeket.

Súlyosbítja az ország pénzügyi gondjait, hogy a várakozások szerint január végén indítanak egy 20 milliárd dollár értékű új kötvénycsere-programot, amely még az ország 2001-2002-es pénzügyi válságából eredő befektetői veszteségek részbeni kompenzálását szolgálja.

Argentína 2001 végén jelentett államcsődöt, miután mintegy 100 milliárd dollárnyi államkötvény kifizetését szüntette be, majd 2005-ben kötvénycsere programot ajánlott a befektetőknek: a kötvényeket korábbi értékük negyedéért váltották át új államkötvényekre. Ezt a befektetők mintegy negyede nem fogadta el. Most ezeket a hitelezőket akarják kártalanítani.

A központi bank vezetése körül kialakult feszültség pénzpiaci kereskedő szerint negatívan hat az argentin államkötvényekre, amelyek – éppen a bejelentett adósságcsere nyomán – tavaly szárnyaltak, egyes kötvények éves szinten 60 százalékot hoztak.

(MTI)