Nagy az ünnep „Tündérvárosban”

Balassagyarmatról közvetít egész napos műsort a Duna Televízió január 29-én, a csehszlovák csapatok kiűzésének 91. évfordulóján. Portré-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel emlékeznek meg a nevezetes évfordulóra.

A Nógrád megyei Balassagyarmaton minden évben megemlékezést tartanak január 29-én. 1919. január 15-én csehszlovák csapatok több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt. Vasutasok, tisztségviselők, rendőrök, polgárok és diákok harcoltak a városért, és január 29-én, kétheti megszállás után Balassagyarmat felszabadult. Tíz ember halt meg a városvédő harcban, amellyel elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt. A helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, vagyis a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.

Pap Vera-Ágnes, a Duna Televízió munkatársa az MTI-nek elmondta: erre az évfordulóra emlékeznek az egész napos műsorral, bemutatva a város értékeit. Találkozhatnak a nézők a 86 éves, Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Réti Zoltán festőművésszel, megismerhetik Horváth Endre grafikus-festőművész örökségét, betekinthetnek a Szentháromság-templomba és a Szerb templom képtárába.

A műsorokkal estig körbejárják a „Tündérvárost”, ahogy Szabó Lőrinc nevezte gyermekkora helyszínét – mondta Pap-Vera Ágnes. Bemutatják a város két szobrászát, tanárt és tanítványát, Csemniczky Zoltánt és Párkányi Raab Pétert. A Nógrád megye egyik legnevesebb szülöttje, Mikszáth Kálmán A sipsirica című művéből készült játékfilm is képernyőre kerül, és felidézik a korabeli eseményeket, a megszállás idejét és a városvédő harcot.

A napi hírműsorok, hírmagazinok a legbátrabb város emlékünnepségeivel foglalkoznak. A Kívánságkosár is Balassagyarmatról jelentkezik. Részt vesznek a műsorban a város és környéke jelentős személyiségei, így Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, Banda Ádám hegedűművész, a Berlini Filharmóniában zenélő Tóth Balázs trombitaművész, Ember Csaba karnagy, vagy a 146 éves Balassagyarmati Dalegylet.

(MTI)