Nem gondolnak a következményekre

A magyar lakosság tisztában van ugyan a globális éghajlatváltozás lényegével, azonban az emberek többsége ezt természeti veszélynek tekinti, és a gazdasági, társadalmi következményekre kevesen gondolnak – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.

A kutatás során reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Arra a 8 megyére koncentráltak, ahol az MTVSZ – a Környezet és energia operatív program keretében – a klímatörvénykampányát szervezte. A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerűsítése volt.

Az MTI-nek is eljuttatott eredményekből kiderül: a megkérdezettek 89 százaléka tudatában van a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak, míg 11 százalék nem hallott ezekről a jelenségekről. Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23 százalék), az átlaghőmérséklet emelkedése (21 százalék) és az elsivatagosodás, valamint a tartós aszályok (19 százalék).

A környezeti változásokból fakadó további következmények ugyanakkor – mint például fajok kihalása, illetve a gazdasági és társadalmi következmények, így az éhínség és a vízhiány – alig fogalmazódnak meg az emberekben. A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetőnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek.

Meglepő, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkező energiaár-növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ám 2009 végén ez már nem tűnik számukra annyira aggasztónak – idézi a közlemény Gergely Ferencet, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatóját.

A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48 százalék számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (39 százalék) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36 százalék).

A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a magyar zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektől, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a magyar politikai életben.

Az MTVSZ 2010 első negyedévében a lakosság széles körű tájékoztatásával és a parlamenti képviselők bevonásával egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretné elérni.

(MTI)