Putyin újra ajándékozó kedvében volt

Vlagyimir Putyin kormányfő újra megajándékozta Oleg Gyeripaszkát: egy január 13-án aláírt utasításban ismét engedélyezte, hogy az oligarcha tulajdonában lévő Bajkáli Cellulóz Kombinát újra fehérített cellulózt gyártson, és szennyvizét az UNESCO védelme alatt álló Bajkálba, a világ legmélyebb tavába, s egyben legnagyobb édesvíztárolójába folyassa.

A Vedomosztyi című üzleti lap szerdai beszámolója szerint Putyin módosította a Bajkáli Természeti Területen tiltott tevékenységek listáját. A fehérített cellulóz és papír ugyanis háromszor annyiba kerül, mint a nem fehérített, s az ára ráadásul az utóbbi hónapokban 40 százalékkal emelkedett. Oroszországban még mindig széles körben használják a szükséges vegyszereket, amelyeket máshol már rég betiltottak.

A kombinátot a környezetvédők sokéves harca nyomán kötelezték korábban a zárt szennyvízrendszer kialakítására, de így csak nem fehérített cellulózt tudott előállítani. Erre azonban a kereslet a válságban megszűnt, a kombinát ráfizetéses lett, és tavaly leállították.

A Vedomsztyi felhívta a figyelmet a leningrádi területen lévő pikaljovói timföldgyár és a bajkáli kombinát közötti hasonlóságokra: mindkettő Gyeripaszkáé, mindkettő úgynevezett városalkotó üzem – egy egész városnak ad munkalehetőséget –, gazdaságtalan voltukat leleplezte a válság, s Putyin személyes beavatkozása nyomán kezdték újra a termelést a helyi lakosság megmentésének ürügyével. Pedig a lakosság alternatív foglalkoztatásának biztosítása a Vedomosztyi szerint viszonylag szerény összegbe került volna, különösen a hatalmas stratégiai vesztességhez képest, amelyet például a Bajkál szennyezése okoz.

A kormány eddig sem hagyta cserben Gyeripaszkát, aki a leggazdagabb orosz volt, és vagyonának kétharmadát vesztette el a válságban: a GAZ autógyár 20 milliárd rubeles állami garanciát kapott, RUSAL cége pedig 4,5 milliárd dolláros hitelt kapott a VEB banktól. Ez utóbbihoz módosítani kellett a hitelezés szabályait, és a hitel futamidejét is egy évvel meghosszabbították.

A cellulózkombinátot 1966-ban helyezték üzembe, de a tudósok már az építése idején felhívták a figyelmet a várható környezeti károkra. A Szovjetunió Kommunista Pártja 1987-ben elrendelte az üzem 1993. évi leállítását, de a fordulat miatt a párthatározat feledésbe merült.

Putyin 2006-ban elrendelte a Kelet-Szibéria–Csendes-Óceán gázvezeték nyomvonalának áthelyezését a Bajkál partjáról mintegy 400 kilométernyire. Noha tízezrek tüntettek az ügyben, nem tudni, hogy az intézkedést a környezetvédők, vagy azok a cégek – a Szurgutnyeftyegaz és a TNK-BP – érték el, amelyek félmilliárd dollárt takarítottak meg a bekötő vezetékek építésén, mert lelőhelyeikhez így közelebb van a vezeték.

A környezetvédők ezúttal is tiltakoznak: a Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) orosz szervezetei Dmitrij Medvegyev elnököt levélben kérték a putyini rendelet megmásítására, egyben bejelentették, hogy a legfelső bírósághoz fordulnak. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz is lehet fordulni, bár ott eddig környezetszennyezésért nem, csak az általa okozott egészségkárosodásért hoztak ítéletet Oroszország ellen. Nem zárható ki, hogy újabb jelentős tüntetések is lesznek a Bajkál védelmében.

(MTI)