„Tesztet jelent a szabad szolgáltatásnyújtás”

Kevesen tudnak a szabad szolgáltatásnyújtás lehetőségéről az Európai Unióban – derült ki egy pénteki budapesti szakmai konferencián. A tájékoztatás érdekében levélben fordul a kormányhoz Becsey Zsolt, a Hét Határ Önkormányzati Szövetség elnöke.

A Hét Határ Önkormányzati Szövetség elnöke a Nyitott határok – szabad szolgáltatásnyújtás címmel pénteken megrendezett konferenciával összefüggésben az MTI-nek elmondta: nagyon keveset tudnak az érintett kis- és középvállalkozások arról, hogy 2009. december 28-a óta megnyílt a lehetőség a „szolgáltatások exportálására” az Európai Unió tagállamaiba. Hozzátette: levélben hívja majd fel a munkaügyi tárca figyelmét arra, hogy a magyar kormány bátorítsa a magyarországi vállalkozókat szolgáltatásaik exportjára. A közép-európai tagállamok tőkeszegény vállalkozásai például irodabérlés vagy adótanácsadók alkalmazása nélkül, minimális adminisztráció után szabadon vállalhatnak munkát az uniós tagállamokban, amelyeknek többségében már életbe lépett a szükséges törvény – mutatott rá az önkormányzati szövetség elnöke, volt néppárti európai parlamenti képviselő.

Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) néppárti európai parlamenti képviselője elmondta: Szlovákiában késik a hatálybalépéshez szükséges törvény, amelyet várhatóan nyár előtt fogad el a pozsonyi parlament. A képviselő is azt hangsúlyozta, hogy egy nemrég készített felmérés szerint Szlovákiában nagyon kevesen tudnak a szabad szolgáltatásnyújtás lehetőségéről.

Martonyi János, az Orbán kormány külügyminisztere arról beszélt a konferencián, hogy a szabad szolgáltatásnyújtás több szempontból jelent tesztet. Úgy fogalmazott, a jogállamiság és az alkotmányosság tesztje lesz a tagállamokban az, hogy milyen protekcionista intézkedéseket hoznak a külföldről érkező vállalkozásokkal szemben. Magyarország számára pedig nemzetpolitikai tesztet jelent majd annak elfogadása, hogy több szakmában határon túli vállalkozások lehetnek a versenytársai a hazai cégeknek.

Becsey Zsolt elmondta azt is, hogy a határ menti térségekben az „ingázó szolgáltatók” révén „pezsdülést” vár, árverseny alakulhat ki, ki tud olcsóbban elvégezni egy-egy szakmunkát igénylő feladatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha például egy romániai vállalkozás Magyarországon tesz eleget egy megbízásnak, munkája ellenértékéről román számlát ad majd ugyan, de az áfa ettől függetlenül Magyarországon marad. A gazdasági élet „kifehérítéséhez” is hozzájárulhat a határ menti versenyhelyzet, mert az eddig az olcsóbban, de feketén elvégzett munkáért most már megéri számlát kérnie a megrendelőnek – emelte ki az elnök.

(MTI)