Tűztáncot jártak a csimpánzok

Egy amerikai antropológus megfigyelte, ahogy csimpánzok tűztáncot jártak Szenegálban.

Szerinte az állatok megértették a tűz viselkedését és mozgását, a látványból legalábbis erre lehetett következtetni. A csimpánzcsapat lenyűgözve bámulta a szavanna égő füvét. A Fongoli folyó körüli vidék száraz, az aszály vége felé gyakorta lángra kap a puszta. Míg az összes többi élőlény biztonságba menekült, a majmok a bozóttűz előtt ugráltak, pániknak nyoma se volt köztük, inkább valamiféle tűztáncot jártak – írta Jill Pruetz antropológus az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint.

– Az alfahím ütemesen mozgott, miközben folyamatosan szemmel tartotta a lángokat. Az iowai egyetem professzora többször is megfigyelte ezt a jelenséget. Az állatok sokkal jobban megértették a tűz mozgását, mint ő maga – vallotta be. – Egyszer bekerítette őket a tűz, mégis nyugodtak maradtak. Tudták, hogy másodperceken belül elfogy a lángok tápláléka. Az antropológus szerint három lépés volt szükséges ahhoz, hogy az emberiség tűzhelyhez jusson.

Először az embernek meg kellett értenie a tűz viselkedését, hogy kibírja annak közelségét. Másodszor határt kellett szabnia a lángoknak: tartályba zárni vagy bekeríteni, ápolni, lelohasztani vagy újraéleszteni a tüzet. Harmadszor pedig, mindennek tetőpontjaként, meg kellett tanulnia, hogyan gyújtson tüzet ő maga. „A szenegáli majmok éppen elérték az első lépcsőfokot – mondta Pruetz. – Hasonlóképp tanulhatták meg egykor elődeink is, hogyan bánjanak a lángokkal.”

(MTI)