Közölte: a következő parlamentnek nem lesz a tagja, ezért nem a választásról akar beszélni, hanem a válságkezelésről. Emlékeztetett, 10 hónappal ezelőtt a válságkezelési program négy pillérre épült.
Az első pillér az azonnali válságkezelés volt. Ennek kapcsán megemlítette, a mintegy 1,7 millió devizahiteles érdekében sikerült a forint árfolyamát stabilizálni, mintegy 100 ezer munkahelyet megteremteni, és további 100 ezer család részesült a krízisalapból. Eredményként említette az alapvető élelmiszerek áfájának 18 százalékra való csökkentését és a távhő díjának mérséklését. A második pillérrel kapcsolatban, amely az egyensúly megteremtése volt, kijelentette: mintegy 1200 milliárd forintos megtakarítás jött létre, az államadósság pedig kisebb, mint az eurózóna átlagáé. Szerinte az Európai Unió legfegyelmezettebb gazdaságaként tartják Magyarországot számon.
A bizalom újjáépítése, amely a harmadik pont volt, Bajnai szerint annyira jól sikerült, hogy most, a görög válság idején Európában minket emlegetnek „bezzegországként”. A növekedéssel – a program negyedik pillérével – kapcsolatban pedig, mint fogalmazott, a szükségből erényt kovácsolva a hosszú távú növekedés alapjait fektette le Magyarország. Szerinte mindezt a rendszerek átalakításával sikerült véghezvinni. Hozzátette: a bérek emelkedésével ezt mindenki már most megtapasztalja, hiszen több fizetést vihet haza.
„Jól működött az ország életösztöne”
„A múlt felhalmozott adósságunk” – fejtegette a kormányfő, aki konkrét útmutatást is adott a következő kormánynak további adó- és járulékcsökkentés formájában. Magyarország ma helyes úton közelít céljai felé, ezt ma már mindenki elismeri, aki nem indul a választásokon – fogalmazott. Úgy látja, Görögország drámája kései megerősítése annak, hogy annak idején cselekvésre volt szükség, és nem előre hozott választásra. A miniszterelnök ezért köszönetet mondott az MSZP frakciójának és a liberális padsorokban ülőknek, hogy „az ország érdekeit a saját érdekeik elé helyezték”.
„Az elmúlt egy évben jól működött az ország életösztöne”, ezzel a lehetőséggel élni és nem visszaélni kell – mondta Bajnai. Úgy vélekedett, a közelgő választás fordulópontot jelent Magyarország számára, ugyanis „vagy visszafordíthatatlanul lehorgonyzunk Nyugaton”, vagy ha nem, megint lesz majd egy miniszterelnök, aki úgy kezdi, „fájni fog”.
„Csodavárásnak nincs helye most” – figyelmeztetett Bajnai Gordon. Szerinte a vezetőknek arra kell felkészíteniük az országot, hogy az elkövetkezendő 10 év mostohább lesz, mint a válság előtti évtized.
Cél a 4 százalékos növekedés
A padsorokban sokan ülnek, akik nem lesznek tagjai a következő Országgyűlésnek, őket megilleti a tisztelet – folytatta mondandóját Bajnai Gordon. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy három nemzeti célt kell az országnak szem előtt tartani. Az első ilyen cél az euró bevezetése kell, hogy legyen. A miniszterelnök úgy véli, a pénznemet 2014-ig be kell vezetni, mivel az euró a stabilitás záloga.
Bajnai úgy gondolja, hogy kiszámítható, fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. „Mindenkinek elege van az irreális ígéretekből” – tette hozzá a miniszterelnök. Mint mondta, abba kell hagyni a húzd meg, ereszd meg politikát, az euró bevezetése ezt garantálná, valamint az egész közösséget átfogó biztonságot is adna a pénznem. Bajnai Gordon második nemzeti célként a foglalkoztatás bővítését emelte ki. Úgy véli, a nyugdíjrendszer biztonsága enélkül nehezen tartható fenn.
A miniszterelnök szerint a harmadik nemzeti cél a gyors gazdasági növekedés. „Elérhető a 4 százalékos növekedés, amennyiben az ország nem tér le az útról” – fejtette ki Bajnai. Mint hangsúlyozta, Magyarországnak meg kell másznia olyan szakaszokat is, amitől eddig a politika igyekezett megóvni saját népszerűségét.
Élniük kell a kapott lehetőséggel
Bajnai úgy látja, a szociális rendszert az egy mindenkiért, mindenki egyért elve kell, hogy áthassa. Erre szerinte úgy kerülhet sor, ha egyensúlyba kerülnek a jogok és a kötelességek. Bajnai szerint a szociális rendszernek ösztönöznie kell a segélyezettek együttélésszabályait, élniük kell a kapott lehetőséggel, és meg kell tenniük mindent azért, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a szegénynek a gyermeke is szegény, de az unokája is. A leköszönő miniszterelnök úgy látja, hogy ebben nagy szerepe lehet a minőségi oktatásnak, hiszen „minden gyereknek alanyi joga az oktatás, mint a táplálkozás vagy a levegő”. Bajnai úgy fogalmazott, az oktatásnak fel kell emelkednie, és akkor az ország is emelkedni fog.
Ehhez kapcsolta a romaintegráció kérdését is a kisebbségi kormány feje, aki fontosnak tartja, hogy a magyarországi romákat be kell vonni az oktatásba, a munkavállalásba és az adófizetésbe. „Sikeres cigányintegráció nélkül nincs sikeres többségi társadalom” – fogalmazott. A közéletről úgy beszélt az önmagát válságkezelőnek nevező kormány feje, hogy elfáradt, mert kevés a közös cél, és hogy „életünket felzabálta a politika és annak alantas eszközei”. Úgy látja, hazánknak nem érdeke, hogy gyengüljön a magyar demokrácia. Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az alkotmányt tisztelni kell és tiszteletben tartani, módosítása csak széles társadalmi támogatással valósulhat meg.
A megújulásról
Bajnai szerint a köztársaság alappillérei az alkotmány és a Magyar Nemzeti Bank, ezeket támadni óriási felelősség. Ugyanakkor a politikai csatákból ki kell hagyni az igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlást is, de az új demokratikus intézményeket is fontosnak tartja, a Költségvetési Tanácsot felhozva például. Ha a közszereplők ezeket az intézményeket nem tisztelik, akkor züllesztik a demokráciát is – mondta Bajnai, aki szerint azért ezeknek az intézményeknek is rá kell szolgálniuk a polgárok bizalmára. A válságkezelő miniszterelnök részletekbe menően beszélt a politika világának megújulásáról, mert a változásokat csak így lehet sikerrel végigvinni és a bizalmat visszaszerezni. Többek között ezt a pártfinanszírozás szabályozásával lehetne elérni Bajnai szerint, amiről ma szavazni is fognak.
A leselkedő jobbikos veszélyről
A közjogi, politikai fejtegetések után Bajnai rögtön hangsúlyozta, hogy működése során igyekezett elkerülni minden szélsőséget, túlzást. A „köztársaság alkalmazottjaként” közel érezte magához mind a bal-, mind a jobboldalt. Ezután viszont megállapította, hogy a vetélkedés ma egyre inkább nem ismer határokat. Eljutottunk odáig, hogy „minden MSZP-s komcsi, minden fideszes náci” lett, a közbeszéd elszabadulásától pedig Bajnai szerint az egész ország, így a politika is szenved már, no és „egy szörny is született” közben.
Erről hosszas körülírás után megtudhatjuk, hogy nem más, mint a Jobbik, amely „itt áll és dörömböl”, szétveri a berendezést, és „ha kell, a képünket is”. Bajnai szerint a mozgalomból párttá nőtt „szörny” be akar költözni az otthonainkba is, és most már egyenes mondatokra van szükség, mert a Jobbik még az alkotmányt sem tiszteli, és csak szavakban nyújt megoldást a problémákra. Nem megoldásokat, hanem csak bűnbakokat kínál, és ha kell, a „szavaik erőszakosak, ha kell, a tetteik” is, és a zavarosban halászik. Búcsúbeszédében Bajnai megállapította azt is, hogy közös a felelősség a cigányság integrációjának elmaradásával kapcsolatosan, amire „a demokratikus közép sem talált választ”.
Ebbe a középbe amúgy Bajnai szerint a Fidesz és az MSZP is beletartozik, és a szélsőjobb ellen minden demokratának össze kell fognia, hogy „ne legyen a nevető harmadik”. És abban is biztos, hogy a közös nevező elég lesz a Jobbik legyőzéséhez. Még nincs vége, dolgoznak tovább. Végül a távozó miniszterelnök arról szólt, hogy nincs vége a válságnak, a munkahelyek tovább csökkennek, és ők is dolgoznak tovább. Itt felsorolta, hogy a válság következtében kiknek lett nehezebb a dolga, említve a polgárokat, az édesapákat, a nyugdíjasokat és az egyetemistákat is. Bajnai úgy vélte, őértük is felelősséget kell vállalni.
Navracsics: Vállalják a szocialisták a felelősséget
Mint amikor az apa délután elmegy otthonról és megmondja hogy vigyázzanak magukra a gyerekek ahelyett, hogy velük maradna – jellemezte a távozó miniszterelnök beszédét a Fidesz frakcióvezetője. Navracsics rámutatott arra, hogy Bajnai gazdasági miniszter volt akkor amikor már lefelé tartott a gazdaság. A térségbeli államok sokkal gyorsabban növekedtek, mint hazánk az elmúlt nyolc évben – tette hozzá. A politikus szerint a gazdasági adatok egyértelműen mutatják, hogy leszakadtunk az EU-tól és Közép-Európától is – mondta a frakcióvezető Bajnai kissé érzékenyre sikerült beszámolójáról.
A demokrácia abban különbözik a diktatúrától, hogy a politikusok mögött választók állnak, míg a jelenlegi miniszterelnök mögött nem állnak választók csupán a szocialisták kongresszusi döntése – vélte a frakcióvezető. Ez egy demokráciában nagyobb önmérsékletre intené az embert – mutatott rá Navracsics. „Ön csupán végrehajt egy hitelfelvételi megállapodást, ezért nem kellene intelmeket megfogalmaznia”. A Fidesz frakcióvezetője szerint ennek a ciklusnak a legnagyobb tanulsága, hogy az MSZP becsapta a baloldali szavazókat, ezért vesztették el a szocialisták a hitelüket. A szocialista párt elárulta a magyar baloldalt – tette hozzá. A politikus úgy látja a miniszterelnök a felelősséget levetette magáról és a jövőben megpróbál majd valami jót mondani. Vállalni kell annak a felelősségét, hogy önök csődbe vitték az országot – zárta Navracsics.
„Rendetlenség és kupleráj" van az országban
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az elmúlt időszak hibás kormányzati politikájával a kabinet minden választópolgár életéből elvett egy évtizedet. Hargitai János, a KDNP frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalására reagálva kiemelte: ma „rendetlenség és kupleráj” van az országban, Magyarország versenyképtelenné és sikertelenné vált. Ezt az időszakot a gátlástalanság, a mindent elöntő korrupció jellemzi – összegezte.
Ez az ország katarzisra vár, s ezt a katarzist az önök távozása hozza meg – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
(MNO, MTI)
