Fontoskodók párbaja a müncheni konferencián

A Focus elemzése szerint a müncheni biztonsági konferencia legfontosabb hozadéka a rejtett Guttenberg–Westerwelle párviadal volt. A Tages-Anzeiger arról cikkezik, hogy bevált-e a menedékjogot kérők szükséghelyzeti segélyezése.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap A kiutasítottak tényleg elutaznak? című cikkében teszi fel a kérdést: vajon tényleg hazaköltözésre ösztönzi az elutasított menekültkérelműeket az ezen a területen végrehajtott reform? A szövetségi állam és a kantonok képviselői megvizsgálják, hogy a menedékjogot kérők szükséghelyzeti segélyezése bevált-e.

2008 eleje óta a visszautasított menedékjogot kérők nem kapnak szociális segélyt többé, csak egy szálláshelyet, étkezést és a minimális orvosi ellátást. A szükséghelyzeti segélyezés szigorú szabályainak célja, hogy az elutasított menedékjogkérőt önként és olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, rávegye Svájc elhagyására. Nyilvánvaló, hogy kétségek merültek fel a szükséghelyzeti stratégia eredményességével kapcsolatban.

„A szövetségi állam és a kantonok képviselői azt vizsgálják, hogy a célt, az önkéntes elutazást tényleg elértük-e” – fogalmazott Michael Glauser, a Szövetségi Migrációs Hivatal (BFM) munkatársa. A bizottságnak tavaszig kell a jelentését leadnia a kérdésben illetékes kormánytagnak, Eveline Widmer-Schlumpf külügyminiszter asszonynak.

Az új szabályozást a segélyszervezetek és az egyházak ismételten embertelennek nevezték.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazinban Christina Otten A vezérbikák párbaja című cikkében foglalkozik a bajor fővárosban a hétvégén megrendezett biztonsági konferencián történtekkel. A cikk felidézi a rendezvényen történteket: Guido Westerwelle (FDP) éppen beszédét mondta – külügyminiszterként a müncheni biztonságpolitikai konferencián vázolta az EU-s hadsereg felállítására vonatkozó ötletét –, miközben Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) minisztertársa éppen akkor jelentett be egy újabb sajtónyilatkozatot. Az újságírók ekkor csapatostul rohantak a helyszínre, hátat fordítva annak a monitornak, amely az alkancellár fontos hozzászólását mutatta.

Az előző nap tartották Guttenberg eredeti fellépését a müncheni konferencia nyitónapján, még Westerwelle beszéde előtt. De a liberális miniszter nagy figyelemmel kísért szombati, Iránnal kapcsolatos beszédére a honvédelmi miniszter még rá kívánt tenni egy lapáttal. Guttenberg a sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elveszítette Teheránnal szemben a türelmét. Kemény szavakkal beszélt az iráni külügyminiszterről.

Még ha hivatalosan senki nem is kívánja elismerni, Münchenben ezen a hétvégén nem csak a globális válságokkal és konfliktusokkal kapcsolatos intelligens nyilatkozatokról és javaslatokról szóltak a hírek. A politikai elit magas rangú tagjainak hagyományos találkozóján Guttenberg és Westerwelle között egy belpolitikai párbaj is zajlott. A versengésnek azt kell eldöntenie, ki a nemzetközi színtéren a második a kancellár után.

A biztonsági konferencia az első hely, ahol Guttenberg és Westerwelle közösen, magas rangú nemzetközi szereplők körében találkoztak. S valóban, a két kormánytag fellépése mintha egy megrendezett színdarab volna. Péntek délután 16 óra, a hazai pálya előnye Guttenbergé. A megnyitóbeszédét szülővárosában tartotta, majd kézszorítások, csevegés. Westerwelle hiányzik. 19 óra, díszvacsora a régi városházán. A vakuk ismét Guttenbergért villognak, Westerwelle megint hiányzik. 20 óra, Guttenberg megy, Westerwelle jön. Széles mosoly, nagy lépések, a fényképezőgépek immár a külügyminiszterért villognak. Szinte úgy tűnik, a két vezérbika kerüli a személyes találkozást.

Guttenberg és Westerwelle kapcsolata már régóta nem olyan zavartalan, mint amilyen a választások előtt volt. Westerwelle tábora igen alaposan elemzi a honvédelmi miniszter minden megnyilatkozását. E körben ugyanis szívesen gyanúsítják Guttenberget, hogy el kívánja lopni a külügyminisztertől a szereplési lehetőséget. Ennek megfelelően Westerwelle szívesen csipkelődik: „Én nem egy kastélyban nőttem fel, hanem egy bonni óvárosi sorházban.” És fordítva: Guttenberg bizalmasai Westerwelle nyilatkozatait és fellépéseit mosollyal vegyes kárörömmel szemlélik. Guttenberg számára egyáltalán nem terhes a mellék-külügyminiszterség látszata.

Az ellenzék érdeklődve és némi kárörömmel figyeli Merkel embereinek párbaját. „Guttenberg ellen Westerwellének itt nincs esélye” – vélekedett Cem Özdemir, a Zöldek elnöke Münchenben. Ő már évek óta kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. „Guttenberg az igazi atlantista.“

Elsősorban az amerikai delegációban élvez a honvédelmi miniszter osztatlan figyelmet. John McCain szenátor volt amerikai elnökjelölt eddigi egyetlen sajtótájékoztatóját Guttenberget dicsérő himnusszal kezdte. A német honvédelmi miniszterrel „igen jó beszélgetést folytatott Afganisztánról”. Egyetlen szót sem ejtett azonban Westerwelléről. De Westerwelle sem alszik. Ő ugyan valóban új a diplomáciai parketten, de az ő kezében van a döntő lap. Ő a külügyminiszter, az alkancellár, és végül ezen a rendezvényen is rangban Guttenberg felett állt. Ő vitatkozhat a színpadon James Jonesszal, Barack Obama elnök biztonsági főtanácsadójával és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Ő tartotta a legkeményebb beszédet a Teheránnal folytatott atomvitáról is.