Biztos lehet benne a fehéroroszországi lengyel kisebbség, hogy az anyaország nem fordul el tőle, s Európa is figyeli sorsukat. Az Európai Unió a héten kijelentette, hogy a lengyel kisebbség zaklatása Fehéroroszországban elfogadhatatlan. Az EU vezető diplomatája, Catherine Ashton úgy fogalmazott: „Ezek a fejlemények aláaknázzák az EU és Fehéroroszország kapcsolatainak megerősítésére tett erőfeszítéseinket”.
A lengyel nemzeti ügy szempontjából egyértelműen komoly fegyvertényről a Warsaw Business Journal számolt be szerdán. Catherine Margaret Ashton brit munkáspárti politikus, Upholland bárónője figyelmeztetett, hogy Fehéroroszország felvétele az EU keleti partnerségi kezdeményezésébe annak függvényében történik, hogy tesz-e lépéseket a demokratizálás és az emberi jogok érvényesülése irányába.
A varsói gazdasági lap – Lengyelországban ugyanis a tekintélyes gazdasági lapok számára is fontos szempont a nemzet és a nemzetrészek sorsa – rámutat: a lengyel kisebbség nem kevesebb, mint 40 tagját vette őrizetbe a múlt héten a fehérorosz milícia.
Katonai laktanyában tárgyalták a kisebbségi vezető ügyét
Az elmúlt hetekben ugyanis rendkívüli módon kiéleződtek Fehéroroszország és Lengyelország kapcsolatai. A helyzet elmérgesedését a Fehéroroszországban élő Lengyelek Szövetsége elleni erőszakos hatósági fellépések váltották ki.
A konfliktushoz a szikrát az szolgáltatta, hogy a hatalom által elismert és támogatott lengyel kisebbségi szervezet (SZPB) képviselői 2010. január 9-én kizárták a szervezetből az el nem ismert Lengyelek Szövetsége ivencei csoportjának vezetőjét, Teresa Szobol asszonyt. Ezt követően 2010. január 21-re összehívták az SZPB ivencei részlegének tisztújító közgyűlését az új elnök megválasztása céljából, amelyet a Lengyel Házban terveztek megtartani. A közgyűlés megtartását Teresa Szobol hívei megakadályozták és megszállták a Lengyel Házat.
2010. január 21-én a volozsinszki rendvédelmi szervek az Ivencébe tartó lengyel kisebbségiek közül egy sor személyt letartóztattak, akiket az irataik ellenőrzése után elengedtek. A Lengyel Házban tartózkodókat február 8-án rendőri erővel eltávolították, és bírói végrehajtó segítségével összeírták a házban található ingó vagyont. Az események miatti tiltakozásul Lengyelország konzultációra hazarendelte nagykövetét.
Szobol asszony ügyének tárgyalását február 15-én a Volozsinszki járásban, egy katonai laktanyában tartották meg. Ezzel kívánták megakadályozni, hogy a tárgyaláson részt vehessenek a lengyel nagykövetség képviselői és Szobol asszony hívei. Ez utóbbiak közül 40 személyt útközben feltartóztattak, 5 személyt pedig 5-5 napi elzárásra ítéltek, a Fehéroroszországban élő Lengyelek Szövetségének vezetőjét, Angelika Boriszt pedig pénzbüntetésre ítélték.
Varsói ultimátum
Ilyen előzmények után és körülmények között került sor február 12-én Szergej Martinov külügyminiszter varsói látogatására. Martinov azt sejtette, hogy a lengyel kisebbség kapcsán egy meg nem nevezett „harmadik erő” élezi a feszültséget. A tárgyalások során a lengyel fél gyakorlatilag ultimátumot intézett Fehéroroszországhoz. Sikorski külügyminiszter átadta Martinovnak Tusk miniszterelnök Lukasenko elnökhöz intézett levelét, amelyben a lengyel fél felsorolta, hogy a Fehéroroszországban élő lengyelek elleni erőszakos fellépés folytatódása esetén mely területeken tesz a belorusz érdekek ellen irányuló aktív lépéseket. Néhány a felsorolt intézkedések közül:
– lassítani fogja a Fehéroroszország WTO-tagságról folytatott tárgyalásokat,
– erejéhez mérten akadályozni fogja a Fehéroroszországba irányuló külföldi beruházásokat,
– Varsó nem ratifikálja a kiotói jegyzőkönyvhöz való belorusz csatlakozásról szóló kiegészítő jegyzőkönyvet,
– akadályozni fogják Fehéroroszország részvételét a keleti partnerség programban,
– akadályozni fogják Fehéroroszország és az Európa Tanács együttműködését,
– meg fogják akadályozni Fehéroroszország hozzájutását az EU pénzügyi eszközeihez.
A fentiek kapcsán a lengyel vezetők leszögezték, Fehéroroszország maga dönti el, hogy a lengyel kisebbség elleni erőszakos cselekmények beszüntetésével elkerüli a felvázolt negatív következményeket, vagy pedig vállalja az azokkal járó ismételt nemzetközi elszigeteltséget. Lengyelország az EU-ban, az EBESZ-ben, az ET-ben és más nemzetközi szervezetekben is támogatást keres álláspontjához. A lengyel külügyminisztérium február 16-án kijelentette, hogy a felsorolt intézkedéseket nem egyidejűleg, hanem fokozatosan alkalmazzák.
Érdemes megjegyezni, hogy Sikorski külügyminiszter indulni kíván a lengyel elnökválasztáson, ezért senki nem számíthat arra, hogy válasz nélkül hagyja a Fehéroroszországban élő Lengyelek Szövetsége elleni erőszakos fellépést. Ez számára egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal. (Lengyelországban ugyanis nem a határon túli lengyelek kirekesztésével, az ellenük való uszítással lehet választást nyerni vagy megszerzett kormányzati pozíciót stabilizálni – a szerk.)
Nyilvánvaló, hogy a lengyel kisebbség képviselői elleni erőszakos fellépésre Lukasenko elnök tudtával és jóváhagyásával kerülhetett csak sor.
Össztűz...
Kaczynski elnök tehát levelet intézett Lukasenko elnökhöz, amelyben aggodalmát fejezte ki és élesen tiltakozott a Fehéroroszországban élő lengyel kisebbség elleni hatósági erőszak fokozódása miatt. A lengyel elnök szerint Lukasenko személyes közbelépésével azt demonstrálhatná, hogy fenn kívánja tartani a két ország közötti jó viszonyt. 2010. február 16-án Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel származású elnöke Varsóban találkozott Alekszandr Milinkievics belorusz ellenzéki politikussal. A találkozó során Buzek kijelentette, hogy Fehéroroszország kapcsán az EU válaszút elé érkezett.
A belorusz hatóságok tudomására kell hozni, mennyi mindent veszíthetnek, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a demokratikus világban elfogadott játékszabályokat.
...és siker
Az Európai Parlament a jövő héten négytagú tényfeltáró küldöttséget küld Minszkbe, amely a helyszínen tájékozódik és dönt Fehéroroszország képviseletéről az Euronest-ben. Az EP rövidesen határozatot fogad el Fehéroroszországról. A vitában várhatóan részt vesz Milinkievics és Angelika Borisz, a Fehéroroszországban élő Lengyelek Szövetségének elnöke is.
Pawel Zalewski PO-képviselő szerint a történtek mindenképp kihatással lesznek Fehéroroszország EU felé nyitásának tavalyi elkezdődött folyamatára. Első lépésben a gazdasági együttműködés korlátozását tartja elképzelhetőnek, amely elég fájdalmasan érintené a fehérorosz vezetést. A lengyel sajtó közzétette Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnökének nyilatkozatát is, aki szerint az emberi jogok további folyamatos megsértése azt eredményezheti, hogy az EU megszakítja kapcsolatait Fehéroroszországgal.
A belorusz külügyminisztérium egyébként február 16-án aggodalmának adott hangot a Lengyelországban kibontakozott Fehéroroszország-ellenes kampány miatt, amely komoly károkat okozhat a két ország közötti kapcsolatokban.
(thenews.pl, warsawvoice.pl, wbj.pl, nwe.pl)
