Meleg víz kavarog Grönland partjainál

Melegebb égövek vizei érték el Grönland gleccsereit, fokozva ezzel az olvadást és egyben a jégtömeg csökkenését – jelentették amerikai kutatók.

MNO
2010. 02. 20. 11:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakemberek csak nemrég figyeltek fel az óceán, különösképp az áramlatok szerepére Grönland három kilométer vastag jégtakarójának olvadásában. Az Atlanti-óceán északi részén a közelmúltban változott a tenger áramlása, ezért nagy mennyiségű szubtrópusi víz jutott el északra – magyarázta Fiamma Straneo, a kutatás vezetője a Science Daily tudományos hírportál szerint.

Az amerikai Woods Hole oceanográfiai intézet és a Maine Egyetem kutatócsoportja két átfogó felmérést végzett 2008 júliusában és szeptemberében. Hajóról és állandó, víz alatti mérőállomásokról is gyűjtöttek adatokat a kelet-grönlandi Sermilik-fjordban. A száz kilométer hosszú, jeges fjord a Helheim-gleccsert köti össze az Irminger-tengerrel. A Helheim-gleccser csupán a 2003-as évben több kilométerrel zsugorodott, haladási sebessége pedig csaknem megkétszereződött.


Kép: www.sciencedaily.com


Straneo szerint ez az első alkalom, hogy ilyen meleg vizet észleltek Grönland fjordjaiban. A szubtrópusi vizek igen gyorsan folynak keresztül a vizsgált fjordon, így fokozhatják a gleccser végének olvadását – mondta a Woods Hole oceanográfusa. Mélyen a Sermilik-fjord belsejében a kutatók 4 Celsius-fokos szubtrópusi vizet is találtak. Ezenkívül a hőmérséklet szezonális változását is nyomon tudták követni 19 műholdkapcsolatos hőmérőkkel felszerelt hólyagos fóka segítségével. Az adatokból kiderült, hogy a jégtakaró körüli vizek júliustól decemberig melegszenek, és hogy egész évben jelen van a szubtrópusi víz. A tengeráramlatok változása rendkívül gyorsan, hónapok alatt kihat a gleccserekre – tette hozzá Straneo.

A kutatás rámutat arra, hogy milyen keveset tudunk az óceánok és a gleccserek egymásra gyakorolt hatásáról, amely még csak nem is szerepel az éghajlati modellekben. Ahhoz, hogy a tengerszint várható emelkedését pontosabban meg lehessen határozni, több folyamatos megfigyelésre van szükség – hangsúlyozta a kutató.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.