A Malév január 29-én megkezdett és február 9-én folytatott rendkívüli közgyűlése, amelynek napirendjén a tőkehelyzet rendezése szerepelt, a magyar–orosz megállapodás hiányában eredménytelenül zárult. Azt, hogy milyen tekintetben ellentétesek a magyar és az EU-s joggal egyes orosz javaslatok, a PM nem közölte. A lehetséges ok: vagy a nemzeti légitársaság státusza kerülne veszélybe, vagy az EU által tiltott állami támogatást szorgalmaz az orosz fél. Ahhoz, hogy nemzeti légitársaság maradjon, a Malév magyar többségi tulajdonlása kell, ez pedig a kormány szándékai szerint megvalósulna.
A Pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy majdnem egy éve folynak tárgyalások a magyar és az orosz kormány között arról, hogy milyen formában lehet biztosítani a feltételeket a légitársaság működésének fenntartásához. A magyar kormány még 2009 októberében kinyilvánította, hogy kész tulajdonosi és finanszírozó szerepet vállalni a Malév további működtetése érdekében. A PM közleménye azt is megjegyezte, hogy a magyar kormány legutóbbi javaslatára hivatalos válasz sem érkezett. A kormány „továbbra is bízik benne, hogy a tárgyaló partner kész olyan megállapodást elfogadni, amely a magyar állam döntéshozói számra jogi aggályok nélkül aláírható” – hangsúlyozza a közlemény. A Malév következő közgyűlését már össze is hívták változatlan napirenddel február 26-ra. A részvényeseknek küldött értesítés szerint a Malév 400 millió forint jegyzett tőkéjét 4 millióra csökkentik, és azután tőkeemelésről is döntenek.
A Malév tőkerendezésére a felhalmozott adósságok és veszteségek miatt van szükség. A tőkeemelésben a magyar állam is részt venne. Erről a kormány 2009. december 29-én döntött. A határozat szerint a magyar kormány hozzájárul az orosz Vnyesekonombanknál lévő 32 millió euró bankgarancia elengedéséhez a Malév hosszabb távú működőképessége érdekében, amit a határozat kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősít. Az egyik feltétel az volt, hogy az orosz bank biztosítson a Malév tevékenységének finanszírozásához középlejáratú hitelt legfeljebb Euribor+500 bázispont kamattal. A másik feltétel pedig az, hogy a magyar állam a Malév Zrt.-ben többségi tulajdont kapjon. A határozat január végi határidőt szabott.
Oszkó Péter pénzügyminiszter egy szerdai rádióinterjúban viszont bejelentette, hogy utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, tegye meg a jogi lépéseket a garancia érvényesítésére. A vagyonkezelő korábbi próbálkozása a garancia lehívására – mint emlékezetes – sikertelen maradt. A január 29-én tartott magyar–orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság ülésén is szerepelt a Malév helyzete. Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban azt mondta az MTI-nek: a magyar kormány olyan módon emelne tőkét a Malévban, hogy az rendezni tudja adótartozásait. Sajtóértesülések szerint kilencmilliárd forint adótartozástól mentesülne így a Malév.
A jelenleg a Vnyesekonombank kisebbségi és Költő Magdolna magyar magánszemély többségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. a Malév 99,95 százaléknyi részvényének birtokosa. Az orosz bank a privatizáció során vállalt bankgaranciát a vevőnek, Borisz Abramovics orosz üzletembernek, akitől a hitelek fejében a Venyesekonombank átvette az AirBridge kisebbségi részvénypakettjét.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!