Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a csütörtöki napon találkozott Guido Westerwelle német külügyminiszterrel. A megbeszélés résztvevői áttekintették a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, és egyetértettek annak fontosságában, hogy Németország fenntartsa a rendszerváltoztatás óta folytatott, piacerősítő beruházási politikáját a térségben – olvasható a Fidesz közleményében.
Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki fórumán Orbán Viktor közölte: a testületnek szóló javaslata szerint egy olyan megállapodást kötnének, amilyen még nem volt Magyarországon. „Ne a választásra kössük, kössük a választások utánra”, de a megegyezésre vonatkozó szándékot már most ki lehet nyilvánítani – jegyezte meg. Céljaikat ennek alapján közös nyilatkozatban rögzítették, amelyet Orbán Viktor és Parragh László kamaraelnök írt alá.
Orbán a következő kormány gazdasági feladatai között említette, hogy pontosan fel kell tárni az igazságot az ország gazdasági helyzetéről; egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételeket kell biztosítani a vállalkozások számára; hatékony programot kell indítani az építőipar talpra állítása érdekében; helyre kell állítani a fizetési, pénzügyi fegyelmet; meg kell újítani a külföldi gazdasági kapcsolatokat; és elkötelezetten védeni kell a magyar gazdaság erőforrásait: a termőföldet, a vízkészletet, a kiváló magyar árukat, a magyar termelőket és fogyasztókat.
A termőföldvásárlással kapcsolatban megjegyezte: „Magyarországon pont annyi termőföldet lehet majd külföldinek vásárolni”, mint ahogyan a magyarok tudnának Ausztriában vagy Franciaországban. A rendezvény mintegy kétszáz vendége előtt – köztük például Simor András jelenlegi, Surányi György és Járai Zsigmond volt jegybankelnök – Orbán kifejtette: ha a választások után egy egységes, nem koalíciós kormány jönne létre, a magyar gazdaság óriási lehetőséghez jutna. Hogy ezt el lehet-e érni, az a választások első fordulójában kiderül – tette hozzá.
Mint fogalmazott: ma egyetlen célra érdemes a politikai erőket összpontosítani, arra, hogy Magyarországon – húsz év után először – jöjjön létre egy nem koalíciós kormány, amelynek működését, hatékonyságát nem nehezíti a minden koalícióval együtt járó belső egyeztetési rendszer. A kétharmados parlamenti többségről szóló spekulációk idő előttiek – hangsúlyozta Orbán. A politikus hangsúlyozta: hisz a magyar gazdaságban, ismeri a magyar embereket, vállalkozókat, legendás rátermettségüket. Kiemelte, a magyar gazdaságnak, nemzetnek vannak komoly tartalékai: például az ország elhelyezkedése, amely tranzitgazdaság felépítésére ad lehetőséget, a jó minőségű termőföld, a vízkészlet, a találmányok.
Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt szakpolitikai vitákat kezdeményező felhívására utalva azt mondta: „nem, nem szakpolitikai vitákra van szükségünk”, új irányt kell szabni a gazdaság számára, új politikai gondolkodásra van szükség, le kell számolni például a piac mindenhatóságának illúziójával. A gazdaság talpra állításához nem elméletek kellenek, hanem „harminc markos legény” – fűzte hozzá. Orbán hangsúlyozta: olyan kormányra van szükség, amely erős és tartható költségvetéssel biztosítja a stabilitást, és helyreállítja az ország iránti bizalmat. Politika és gazdaság kapcsolatrendszeréről szólva azt mondta, a politikának és gazdaságnak össze kell fognia, és együtt kell működnie annak érdekében, hogy a spekuláció helyett termelésre alapozzák a jövőt Magyarországon. Az együttműködés középpontjába a munkát kell helyezni – jelentette ki, megjegyezve, hogy ha a gazdaság és a politika is erre törekszik, akkor létre lehet hozni tíz év alatt egymillió munkahelyet, és egyszerre lehet gazdaságösztönző és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni.
A pártelnök beszédében hosszan szólt a spekuláció – piaci és politikai – káros hatásairól. Szembe kell nézni azzal, hogy a spekuláció „burjánzása” folytán egy olyan pénzkapitalizmus alakult ki, amelyben „a más pénzének kockáztatása jelenti a normát” – mondta, hangsúlyozva, hogy a termelést, vagyis a munkát nem váltja ki a spekuláció. „A gazdaság nem működhet úgy, mint egy kaszinó, ahol hatalmas összegeket lehet nyerni órák alatt, de semmifajta értékteremtés, termelés nem történik” – vélekedett a Fidesz elnöke. Álláspontja szerint miközben a világgazdaság a spekuláció okozta megrázkódtatásoktól szenved, a magyar nemzetgazdaság életét a politikai spekuláció is keseríti, amely veszélyesebb a piacinál is.
Kifejtette: a magyar kormányzati politikában a spekuláció megnyilvánult a számok, adatok tudatos meghamisításában, elhallgatásában, késleltetésében; a privatizációs ügyletekben, amelyeknek bevételeit a kormány sohasem a magyar gazdaság élénkítésére fordította; a nyakló nélkül felvett külföldi hitelekben; a körbetartozásokban; a korrupcióban. „A kormány a gazdaságpolitikájával lényegében nem az országot, hanem saját magát finanszírozta – ez tipikusan politikai spekuláció” – vélekedett Orbán, aki szerint a spekuláció folyományaként a magyar gazdaság teljesen leállt, az emberek pedig nem hiszen a magyar gazdaságnak. A Fidesz elnöke előtt Parragh László beszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt években a felzárkózás helyett leszakadt az Európai Unió átlagától.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!