Óriási presztízsveszteség előtt áll a jövőben az Európai Unió?

Strukturális reformok nélkül nem fog sikerülni a görögországi hiány radikális csökkentése, ám erre utaló jelek egyelőre nem látszanak – mondta el Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője, a Magyar Külügyi Intézet által szervezett csütörtöki előadáson. Ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beavatkozására lesz szükség Görögországban, az nagyon komoly válságot fog okozni az euróövezetben, mivel mindenki előtt világos lesz, hogy képtelen kezelni a krízist – hangsúlyozta ugyanezen a rendezvényen Kiss J. László, a külügyi intézet tudományos igazgatója.

1981-től 2004-ig – 3,5 évet leszámítva – a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) volt hatalmon Görögországban – mondta el Fokasz Nikosz. 2004-ben jelentős politikai fordulat történt a dél-európai országban, mivel az addig ellenzékben lévő Új Demokrácia (ND) megnyerte a választást – tette hozzá. 2004-ben általános elégedettség és a jövőbe vetett bizalom jellemezte a görögöket, mivel a nyáron megnyerték a labdarúgó-Eb-t, valamint sikeresen meg tudták rendezni az olimpiát – mutatott rá Nikosz.

A szakértő szerint már ebben az évben megkezdődött a gazdasági klíma változása, mivel az ND első intézkedései közé tartozott, hogy följelentette az előző kormányt az Európai Bizottságnál, mivel az fontos adatokat titkolt el a testület elől. Az egyetemi oktató elmondta, hogy 2007-ben is az ND nyerte az előre hozott voksolást, míg 2009-ben jelentős vereséget szenvedett a PASZOK-tól. A tavalyi változás hátterébe az áll, hogy a középosztály nagy része elfordult a jobbközép kormánytól és inkább a balközepet támogatták – tette hozzá.

Növekvő görögországi feszültség

A szakértő rámutatott arra, hogy a PASZOK a választások előtt a gazdaság gyorsítását, a munkanélküli fiatalokat foglalkoztató cégek támogatását és a korábbi privatizáció felülvizsgálatát ígérte. A győztes választásokat követően az új kormány nyilatkozatai alapján húsz nap alatt a várt hiánycél 6,4 százalékról 12,5 százalékra emelkedett a 2009-es évben – mutatott rá Nikosz. Az egyetemi oktató kijelentette, hogy ezek nagyrészt fölfelé kozmetikázott adatok, ami bizonyos szempontból a kormány érdeke is volt, mivel így könnyebben tudott az elődjére mutogatni. Az új kormány még tavaly kifizetett jelentős adósságokat, így az idei évben komolyabb megszorítások nélkül is biztosan csökkenni fog a hiány – vélte a szakértő. 2012-re 3 százalék alá kell mérsékelni a görög költségvetési hiányt, ami strukturális reformok nélkül nem fog menni – tette hozzá.

Nikosz szerint 1993–1999 között a PASZOK-nak egyszer már sikerült a hiányt 12-ről 4 százalékra csökkentenie, azonban most ennél sokkal rövidebb idő áll a kormány rendelkezésére és a gazdaság is sokkal kisebb mértékben növekszik. A kiadások jelentős részét a közszférában dolgozók 13. és 14. havi fizetésének megvonásával lehetne csökkenteni, de ezt a lépést egyelőre nem tervezi a kabinet, csupán az egyik teljes havi fizetés helyett csak felet adnának, de erről sem született még döntés – tette hozzá. Az ELTE oktatója úgy látja, hogy a kormány folyamatosan azzal revolverezi az uniót, hogy az IMF-hez fordul, de a görögök ezt az egyik legrosszabb lépésnek tartanák. „Érdemi intézkedések egyelőre nem történtek és az unió tagországai sem nyújtanak segítséget a görögöknek, így nincs kizárva újabb megszorítások bevezetése, ezzel pedig tovább nőhet a belpolitikai válság” – mutatott rá a kutató.

Szakadás az unióban?

Az unió szemszögéből kettős válságkezelés zajlik, mivel figyelniük kell Görögországra, valamint az euróövezet országaira is – mondta el Kiss J. László. A külügyi intézet tudományos igazgatója úgy látja, az euróövezeti országok eddig azt hitték, elég fegyelmező erővel bír a maastrichti feltételek betartása, de ez a nézet most megbukott és további szigorításra lenne szükség. Kiss J. rámutatott arra, ha az IMF venné át a válságkezelést, az óriási presztízsveszteség lenne az unió számára. A szakértő a lehetséges kibontakozási lehetőségekről elmondta, hogy Németország esetleges segítsége a közvélemény felháborodásával járna, mivel nem kívánják a görög kockázatokat is beemelni a saját gazdaságukba, valamint nem kívánnak ezzel precedens teremteni.

Megfigyelhető egyfajta Észak–Dél megosztottság az euróövezeten belül, mivel az északi államokban magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb az infláció, a déli tagállamokban viszont ennek a fordítottja figyelhető meg – vélte a kutató. Kiss J. szerint emellett versenyképességi elemek is állnak a megosztottság mögött, mivel délen inkább megvásárolják a szociális békét, míg északon ez nem jellemző az elmúlt évtizedben.