A megfigyelt két madár közül az egyiket még tavaly március végén észlelték Tömörkény közelében, azóta több nagy halastónál is felbukkant. Legtöbbször a Hortobágyon figyelték meg, év végén a bősi vízduzzasztónál látták. Az ismételt feltűnésekből arra lehet következtetni, hogy Magyarországon telel néhány kóborló példány a vonuló madárból, amely amúgy a Földközi-tenger keleti medencéjében, a Nílus mentén tölti a zord hónapokat.
A borzas gödény egykor Magyarország területén is költött. A XVIII., de talán még a XIX. században is élt a délkeleti országrészek mocsaraiban. Mára ritka vendéggé vált, elsősorban az Alföldön szokták látni május és július között. Globálisan veszélyeztetett, vörös könyves faj, nemcsak a Kárpát-medencében, de Európában is ritka a megjelenése. Legnagyobb fészkelőhelye a Duna-deltában van.
A gödényfélék nagy termetű vízimadarak, hatalmas csőrük alatt bőrzacskó van, amely tágulékony, így kiválóan alkalmas halfogásra. Mindössze két fajuk van, a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus) és a borzas gödény (Pelecanus cripsus). Mindkettő állománya erősen lecsökkent. A köznyelv pelikánként emlegeti őket.
(MTI)
Orbán Viktorral közös Lázárinfóval zárul a DPK országjárása Szegeden














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!