A munkába járási költségtérítést szabályozó, májusig hatályos kormányrendelet még 1993-ban született. Ebben a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy vagy bérlet 86 százalékát, míg az elővárosi vasúti, illetve buszjegy – vagy bérlet – 80 százalékát köteles megtéríteni a munkaadó. Az új rendelet – a felsoroltakon túl – kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrend szerinti hajóval és komppal. A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.
Az új rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légiközlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó- és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre. A következő években ugyanis a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó árindexével emelkedik. A 9 forintos kilométerenkénti adómentes autó-költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.
A mozgáskorlátozott – vagy másért fogyatékos – személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.
(MTI)
origo.hu
Emberfeletti munkával mentettek életet a rakamazi rendőrök
