Az erőmű vételára 3,6 milliárd forint volt. A város 51, az Elmib pedig 49 százalékos tulajdoni hányadot birtokol a közös cégben. Bencsik János, Tatabánya polgármestere szerint az erőmű megvásárlásával a város megtalálta az energia-rabszolgaságból kivezető utat.
A távhőtermelés, -szállítás és -elosztás egyetlen műszaki, gazdasági egységet képez, aminek az felel meg, ha a rendszer a tulajdonlás szempontjából is egységes. A kézenfekvő tulajdonos az önkormányzat, amelynek valamennyi városi közművet birtokolni kellene. A fűtőerőműben megvalósult többségi tulajdonszerzéssel Tatabánya jelentős lépést tett ennek érdekében – fogalmazott Bencsik János polgármester az aláírási ceremóniát követően. Álláspontja szerint a város tulajdonosként garantálhatja az ellátásbiztonságot, és nem utolsósorban meghatározó hatással lehet az árképzésre is. A helyi távhőszolgáltató társaság eddig is városi tulajdonban volt, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy befolyásolhassák a hőtermelés technológiai fejlesztését és az erőmű árképzését. A kapcsolt villamosenergia-termelés révén megtermelt haszonból csak csekély mértékben részesültek a fogyasztók, holott a kötelező átvételi tarifa rendszerét azért vezették be, hogy azzal javítsák a távhőszolgáltatás versenyképességét. Bencsik szerint az erőmű technológiai fejlesztésével tovább lehet csökkenteni a primer energiaszükségletet, a fogyasztói oldalon pedig a szabályozhatóság és mérhetőség megteremtésével és az utólagos hőszigeteléssel csökkenthető az energiaigény. Mindez a károsanyag-kibocsátást is kedvezően befolyásolhatja – tette hozzá.
Bencsik János a Fidesz szakpolitikusaként kiemelte, hogy a villamosenergia-törvény decemberi módosítása továbbra is biztosítja a hatékony villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelés hasznának, hőfogyasztókhoz történő eljuttatásának lehetőségét. Ezzel a döntéssel egy átlagos távfűtéses tatabányai háztartás 30 ezer forintot takaríthat meg évente. Megemlítette, hogy Magyarországon a távfűtött lakások száma 645 ezer, az ország lakásállományának 16,4 százaléka. Távfűtött lakásokban lakik a magyar népesség több mint egyötöde. A távfűtés helyzete és jövője ezért országos közügy. A távfűtési rendszereket állami döntések hozták létre, a rendszerek válságáért az állam is felelős, ezért a megoldásban is köteles közreműködni. Az állami szerepvállalás egy részét törvényben rögzített országos energiapolitikában, másik részét pedig a távhőtörvényben kell meghatározni. A nemzeti energiapolitikának a távfűtési rendszerek tulajdonosi szerkezetének befolyásolására kell törekednie, melynek célja a közösségi befolyás megtartása, illetve megteremtése – áll a kommünikében. Csak az integrált távhőtulajdon teszi lehetővé, hogy a kapcsolt energiatermelés haszna a távhőfogyasztóknál érvényesüljön. A távhőrendszerek korszerűsítéséhez szükséges beruházások támogatására átlátható pályázati rendszer felállítására van szükség.
A másik nagy területe a takarékoskodásnak az energiafelhasználási veszteségek csökkentése építészeti és épületenergetikai beavatkozásokkal. Ennek érdekében érdemi energiahatékonysági, fogyasztói energiatakarékossági programot kell indítani, felhasználva az európai uniós támogatások e területre irányítását. Közösségi forrásból csak a hatékony termelést és a hatékonyabb felhasználást szabad támogatni – fogalmazott Bencsik.
(MNO)
Macska a törvényhozásban – politikai bohózatba fulladt a litván közmédia átalakítása














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!