Elmondta: az új kormánynak mindent meg kell tennie a gazdasági növekedés beindításáért, a piaci feltételek javításáért. Vadász György kifejtette, hogy a foglalkoztatás növelésének kérdését kiemelten kell kezelni, mert jelenleg a munkaképes lakosság mindössze 44 százaléka végez „látható munkát”.
A kamara alelnöke szerint ösztönözni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát is. A bürokrácia csökkentésének szükségességéről szólva elmondta: a vállalkozásokat érintő adminisztrációs teher az éves GDP 6,8 százalékát teszi ki Magyarországon, szemben az EU-átlag 3,5 százalékával. Az Európai Unió szerint az uniós átlagot is 20-25 százalékkal kellene csökkenteni – jegyezte meg.
A BKIK alelnöke felhívta a figyelmet a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) nehéz helyzetére. Mint mondta, a magyar kis- és középvállalkozások jövedelmet termelő képessége egytizede az EU-15-ök átlagának, miközben jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. A BKIK alelnöke a magyar gazdaság egyik „rákfenéjének” nevezte a magas államadósságot. Utalt arra, hogy számításuk szerint 2010-ben az EU-s fejlesztési források 900 milliárd forintot jelentenek, az uniós tagdíj 220 milliárd forintra tehető, így 680 milliárd forint marad a vállalkozásoknak fejlesztésre, miközben 2010-ben az adósságszolgálati teher meghaladja az 1200 milliárd forintot.
13 pont készült
A BKIK gazdaságpolitikai bizottsága 13 pontban fogalmazta meg állásfoglalását az új kormánnyal szemben. Ezek szerint a vállalkozások hiteles, kiszámítható kormányzati munkát, a gazdasági fejlődést biztosító kormányzati programot várnak.
A vállalkozások elvárják a foglalkoztatás jelentős bővítésének minden lehetséges kormányzati eszközzel történő elősegítését, az állami bürokrácia érzékelhető csökkentését, a 20 év alatt elhasználódott adórendszer korszerűsítését, a gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kkv-k versenyképességének javítását, hátrányos megkülönböztetésük feloldását, a közép-magyarországi régióban – a kohéziós uniós támogatási jogosultság elvesztése miatt – költségvetési segítséggel finanszírozott fejlesztési pályázatok kiírását.
További vállalkozói elvárás a monetáris pénzügyi politika vállalkozásbaráttá tétele, a hazai vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, hazai tulajdonú „kisvállalkozói pénzintézet” létrehozása, továbbá a körbetartozások visszaszorítása, illetve szankcionálása, az építőiparban bevezetett regisztrációs rendszer kiterjesztése, a közbeszerzési eljárási rend átláthatóvá és nyilvánossá tétele, a szakképzés rendszerének gyakorlatorientált átalakítása, a közösségi közlekedés átvilágítása, az uniós és hazai fejlesztési támogatások rendszerének újragondolása.
A vállalkozások elvárják az államigazgatási rendszer átalakítását, szolgáltató jellegének erősítését, hatékonyságának javítását, a jog- és rendeletalkotás előzetes és utólagos hatásvizsgálatát, a gazdaságszervezéssel kapcsolatos állami, regionális, megyei, illetve önkormányzati szintű közfeladatok áttekintését.
(MTI)
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
