A belgrádi központi bank monetáris tanácsa legutóbb tavaly decemberben csökkentette az irányadó kamatot. A kéthetes repo kamatot – kéthetes futamidejű betéti kamatot – 2009 egészét tekintve 825 bázisponttal csökkentette a testület, a gazdasági növekedés beindítása céljából. Az idei első enyhítés mellett szólt a vártnál alacsonyabb infláció, és a gazdasági kibontakozás kilátásainak bizonytalansága.
A februári 3,9 százalékos 12 havi infláció messze a központi bank inflációs célsávjának 5,5 százalékos alsó határa alatt volt, a kormány várakozásai szerint pedig az idén 2 százalékkal nő a hazai össztermék (GDP), ami jóval elmarad a számottevő fejlődéshez szükségesnek tartott 5 százalékos növekedéstől.
A kamatdöntés alig mozgatta meg a dinár árfolyamát. Az eurót a hétfő esti 99,5076 dinár után 99,50-99,60 dinár között jegyezték kedden, a monetáris tanács döntését követően. Szerbia eddig kevésbé szenvedte meg a világméretű gazdasági válságot, mint a nyugat-balkáni térség többi országa. A hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékkal csökkent tavaly. Ennél kisebb visszaesés csak Macedóniában történt. A 4,2 százalékos költségvetési hiány a térség átlagának felel meg, Szerbia államadóssága pedig a térségi átlag alatt van.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelkerettel támogatja a szerbiai válságkezelést. A 2,9 milliárd eurós keret odaítélése fejében Szerbiában 2010-re befagyasztották a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, és belekezdtek a nyugdíjrendszer átalakításába. A hitel harmadik részletének lehívását március végén hagyja jóvá az IMF igazgatótanácsa.
(MTI)
Marton Nagy: Brussels Is Banking on Toppling of Hungarian Government















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!