A francia régiók decentralizált, önkormányzati autonómiával rendelkező területi egységek. A régió döntéshozó testülete a regionális tanács, melynek tagjait a régió területén található megyékben általános, közvetlen és titkos választások útján hatévente választják meg. A tanács általános hatáskörben igazgatja a régió ügyeit.
Nem sok jóra számíthat Nicolas Sarkozy köztársasági elnök – aki óvatosan fogalmazva a választások regionális jellegét húzta alá a Le Figaro című konzervatív lapnak adott nyilatkozatában – két nappal a vasárnap sorra kerülő franciaországi regionális választások előtt. Ezzel szemben Francois Hollande, a baloldali ellenzék egyik meghatározó politikusa úgy fogalmazott, erőteljesen az országos politikára vonatkoztatható olvasata lesz e voksolásnak, méghozzá az, hogy a franciák nem támogatják a kormány három éve megkezdett politikáját. Martine Aubry, a PS elnöke is úgy látja, a társadalom nem vevő a jobboldal programjára.
Aubry alá a legfrissebb közvélemény-kutatások adják a lovat: a TNS-Sofres Logica adatai szerint a szocialisták 30 százaléknyi szavazatra számíthatnak a kormánypárt 29 százalékával szemben, míg a CSA becslései szerint 29,5-et nyer az ellenzék, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP-NC) pedig 27,5 százaléknyi voksra számíthat.
Cohn-Benditék a tartalékcsapat
Elemzők szerint nem tett jót a kormánypártnak a Soumaré-ügy: az UMP képviselői egy névazonosságból eredő tévedés folytán visszaeső bűnözőként emlegették Ali Soumaré szocialista jelöltet.
A választások egyik reményteli szereplője az Europe Ecologie párt: az előrejelzések szerint a zöldalakulat a voksok 13-15 százalékát viheti el, egyes régiókban, mint Rhone-Alpes vagy Elzász, még a 20 százalékos küszöböt is elérhetik. (Ezt a Daniel Cohn-Bendit által meghatározott választási koalíciót 2009-ben hozták létre az európai választásokra, a szövetségben más zöldpártok is részt vesznek – a szerk.)
A zöldek egyébként már most készülnek a két választási forduló közötti tárgyalásokra, ugyanis fontos posztokat szeretnének elnyerni a regionális tanácsokban.
A viszonylag fej-fej melletti erdményt jósoló első kör után a másodikban ugyanis komoly előnyt várnak a szövetségeseikkel megerősödő szocialistáknak, akikkel szemben a jobboldalnak nem maradnak tartalékai.
Mindezek ellenére az UMP abban bízik, hogy hirtelen megugrik a választók aktivitása, az előrejelzések ugyanis alacsony részvételt jeleznek. Francois Fillon miniszterelnök Nantes-ban úgy fogalmazott: csalódni fognak azok, akik összecserélik a közvélemény-kutatásokat az urnákkal.
Komoly eredményekre számíthat a radikális jobboldal pártja, a Front National, mely 8,5–9,5 százalékot nyerhet, a liberális Demokrata Mozgalom (MoDem) 4,5–5 százalékra, a szélsőbaloldali Baloldali Front 5,5–7 százalékra apellálhat.
Leáll a Duracell-nyuszi
Nem lehet a véletlen műve, hogy Sarkozy éppen péntekre időzítette azt az interjút a Le Figaro című lapban, melyben kifejti, hogy szünetet tart a reformok sorozatában. A francia sajtó szerint a „Duracell-nyuszi” leáll 2011 második feléig, hogy a törvénykezésnek némi időt adjon visszazökkenni a megszokott ritmushoz.
Mindenesetre nem növelte a kormány népszerűségét, hogy kénytelen hozzányúlni az egyre durvább deficitet termelő nyugdíjrendszerhez.
Az iparűzési adó eltörlése ügyében a kormány már tavaly ősszel behúzta a vészféket, míg az Európai Valutaalap (EMF) ötlete mellett még pénteki, a Financial Timesnak adott nyilatkozatában is kitart.
Összetett kérdés, mennyiben volt hasznos a választások szempontjából a nemzeti identitásról szóló vita: a kormány népszerűsége valószínűleg csökkent, főleg a vélt vagy valós muszlimellenes kiszólások miatt – ám ennek a második világháború óta Nyugat-Európában is tabunak számító kérdésnek a fölvetése történelmi jelentőségű lehet, s túlmutat a regionális választásokon vagy bármely rövid távú spekuláció horizontjain.
(lefigaro.fr, 20minutes.fr, LePoint.fr)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!