Moduhardindin: tízezrek vesztek oda az izlandi vulkán gőzeiben

Az izlandi Eyjafjallajokull vulkán kitörését követően a repülők a földön maradtak az Egyesült Királyságban, majd sorra rendelték el a légtérzárlatokat a kontinentális területeken is – ám 227 éve Izland lakosságának egyötöde pusztult el, Európa-szerte pedig tízezrek haltak bele egy izlandi vulkánkitörésbe. A virágzó „államocska”, mely 50 ezer embert tartott el legelőkkel, gazdaságokkal, települések sorával, percek alatt a pokol tornácára került.

1783. június 8.: senki nem gondolta a fiatal, komoly autonómiát élvező európai államban, a 750 év óta lakott Izlandon, hogy végzetes nap virradt fel számukra. Az 50 ezres lakossággal büszkélkedő, virágzó sziget aznap is megszokott életét élte, egészen reggel 9 óráig. Az akkor kitört vulkán tízezer ember halálát okozta.

A Laki-kitörés (az úgynevezett Laki-vulkánrendszer ugyanazon a délkeleti partszakaszon húzódik, ahol a héten kitört Eyjafjallajokull vulkán feszik, ám ezenkívül nincs más egyezés a két esemény között) a legsúlyosabb katasztrófa az ország viszonylag rövid történetében. 1783-ban a kitörő vulkán olyan erővel robbant, hogy irtózatos méretű hasadék keletkezett, amelyben fortyogó kráterek ontották a külvilágra tartalmukat. A kráterrendszerből a következő 8 hónap alatt 600 négyzetkilométernyi területen ömlött szerte a forró láva, több mérges gázt juttatva a levegőbe, mint az elmúlt 150 év összes kitörése együttvéve. A vulkáni tevékenység hatása az egész északi féltekét érintette.


Az elmúlt 1000 évnek ez volt a második legerőteljesebb kitörése, sorrendben csak a Jávától keletre, a Sumbawa-sziget északi oldalán található Tambora 1815-ös vulkáni tevékenysége előzi meg – jelenti ki Stephen Self vulkanológus a BBC Nyitott egyetem sorozatában.

Akkor sem tudták, ők ugyan mitől...

Az 1783-as kitörés a most levegőbe jutott kéngáz sokszorosát produkálta. A gyilkos köd végigment Norvégián, Franciaországon, a Német–Római Császárságon és persze Anglián. A paraszti gazdaságokban az emberek hullottak, mint a legyek, pánik tört ki. Nem tudták, honnan jön a sárga felhő, s azt sem, hogy a belélegzett kéndioxid okozza végzetüket, mely a tüdőben a levegő páratartalma következtében reakcióba lép és az így bekövetkezett sokk okoz akár hirtelen halált. Az izlandi 10 ezer áldozaton felül több mint 20 ezer brit is életét veszítette 1783 nyarán. A köd hatását csak fokozta a nyár rendkívüli hősége, mely nem állt összefüggésben a vulkánkitöréssel – teszi hozzá Philip Eden, a BBC időjárás-szakértője.

1783 júliusa hőmérsékleti rekordokat döntött az Egyesült Királyságban. A tiszta, fehér égen csillogó hamu (a vulkáni üvegdarabok miatt a villogás) egyfajta apokalipszis képét kelthette. Az őszi köd végre felemelte a gyilkos gázokat, viszont ezután példátlanul kemény tél következett, ugyanis a sztratoszféra megkötődő, kénes gázai elnyelték a meleget.

Abbahagyták örökre a táncot

Csakhogy egyetlen terület sem szenvedett annyi csapást, mint Izland, ahol nemcsak a kitörés, de annak környezeti hatásai is halálosnak bizonyultak. A gáz megmérgezte a növényzetet, az embereket pedig éhínség tizedelte. Tíz birkából nyolc elhullott, a marha- és lóállomány fele odaveszett. A már említett kegyetlen télben minden ötödik ember odaveszett a szigetországban. Külön szó is született a ködre, a Moduhardindin. Az emberek abbahagyták régi táncaikat, hasonlóképpen kiveszett az emlékezetből a norvég és a Feröer-szigeteki táncok egész sora.

A sokkot a mai napig őrzi az izlandiak emlékezete, így felháborodást okozott, amikor politikusaik a Moduhardindin kifejezést használták az országot sújtó gazdasági válságra. Pedig a népesség mintegy 25 százaléka erősen eladósodott. Csakhogy 1783-ban sokkal komolyabb végzet sújtotta a lakosság ugyanekkora hányadát.

A gyerekek természetesen tanulnak a Laki-kitörésről, sőt a geológiai ismeretek és a lávával kapcsolatos tudnivalók kötelező részét képezik a tananyagnak. Az izlandi vulkánok ma a turisták, a hegymászók zarándokhelyévé váltak. A kitörés megváltoztatta a szokásos életmódot is: korábban csak az emberek egyharmada élt a halászatból.

Később éppen a halászat gépesítése jelentette – a XX. század elején – a fordulópontot, Izland egy csapásra gazdag ország lett, jelenleg 320 ezer lakossal. Az ország érintett területein kitelepítéseket most az újabb vulkáni felhők miatt is végre kellett hajtani, ám a két kitörést nem lehet egy napon említeni.

(BBC)