Kedd kora reggeltől folyamatosan, egyenletes ütemben gyengült a forint az éjszaka folyamán a nemzetközi kereskedelemben tartott 263,50 közeli eurójegyzésről egészen 267 forint feletti szintekig. A dollárt 201,14 forinton jegyezték kedd délután, 1,3301 dolláros euróárfolyam mellett. Hétfő délután a dollár még 197,60 forint volt, 1,3322 dolláros euróárfolyammal. A svájci frankot 186,46 forinton jegyezték 183,50 forint után, 100 japán jent pedig 214,85 forinton 210 forint után.
A forinttal együtt gyengültek a térségbeli devizák is, de a forintnál kisebb mértékben: a lengyel zloty a kora reggeli, 3,8820 körüli eurójegyzésről 3,9200-ig, a cseh korona pedig 25,43-as eurójegyzés környékéről 25,51 fölé gyengült. A görög adósságszolgálat uniós megtámogatása körül kialakult „állóháború” rontotta a befektetői kockázatvállalási hajlandóságot és gyengítette a térségbeli devizákat.
A görög adósságszolgálati segélymechanizmus rendezetlensége, az EU–IMF-hitelkeret aktiválásának újabb feltételekhez való kötése egy korábbi hitel közelgő, májusi törlesztési határidejének tükrében soha nem látott magasságokba hajtotta fel a görög államkötvények hozamprémiumát az etalonnak tekintett német Bundhoz képest. Ugyanakkor az eurózóna pénzügyi stabilitásának romló kilátásai tovább gyengítették az eurót a dollárral szemben. Az euró a hétfő késő éjszakai 1,3400 körüli dollárjegyzésről kedd délutánra 1,3300 környékére gyengült.
A forint keddi gyengülésének a térségbeli devizákét meghaladó mértékét a piacon a görög hatás mellett annak tulajdonítják, hogy hosszú idő óta első alkalommal jelent meg a jegybank szóhasználatában a „devizapiaci beavatkozás” kifejezés. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntést követő hétfői tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a monetáris politika alapvető eszköze a kamatpolitika, de szükség esetén a jegybank nem zárkózik el a devizapiaci beavatkozástól, ha a forint árfolyama túlzottan kilengene”. A másik specifikus forintgyengítő tényezőnek a jegybankelnök székének „nem piackonform” megingatását tartják az elemzők. A Barclays Capital londoni elemzői szerint ha az ezzel kapcsolatos „politikai zaj” miatt „folytatódik a kockázati prémiumok visszarakódása” a forinteszközökre, az okot adhat a monetáris tanácsnak az enyhítés leállítására.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!