– Hogyan vészelték át a méhek a telet, volt idejük megerősödni a méhcsaládoknak és felkészülni az idei szezonra?
– Méhészeti szempontból remek időjárás jellemezte a téli időszakot. Ha egy évszak a tőle megszokottat produkálja, azaz semmilyen különleges, extrém esemény nem történik, akkor az mindig jó a méhészeknek. Márpedig az elmúlt tél tartósan hideg és csapadékos volt, ami kedvezett a méhcsaládok normális nyugalmi életének. A tavasz későn érkezett – márciusban még havazott –, ami azért probléma, mert a növények a fejlődésükben lévő lemaradást hamar pótolják, de a méhek fejlődése a petéből a kifejlett méhig – függetlenül a hőmérséklettől – 21 nap.
– Ez azt jelenti, hogy a virágok csábították már a méheket, csak épp nem volt elég kifejlett munkásméh, aki a kaptárba hordja a nektárt?
– Igen.
– Mennyi méhcsalád pusztult el az elmúlt télen?
– A kedvező időjárási körülmények ellenére sajnos a hazai méhállománynak körülbelül a 20 százaléka elpusztult. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által működtetett úgynevezett környezetterhelési monitoring program keretében számos, a tél folyamán elpusztult méhészetet vizsgáltunk meg és sajnos az esetek túlnyomó részében, a hazánkba 1979-ben behurcolt ázsiai nagy méhatka kártételével találkoztunk. Sajnos hazánkban és a világ többi részében sincs teljes védelmet nyújtó, a hatóságok által engedélyezett, atka elleni szer. Ez a 20 százalékos veszteség körülbelül 190 ezer méhcsaládot jelent. Megközelítőleg ugyanennyi méhcsalád nagyon legyengült, amelyek nem tudtak részt venni a repceméz termelésében. Ezek a családok viszont már tudnak akácmézet termelni, hiszen idővel megerősödtek. Pénzben kifejezve az elmúlt tél körülbelül 5,5 milliárd forint értékű méhcsaládveszteséggel járt, repcemézből pedig megközelítőleg 2 milliárd forint árbevételtől estek el a hazai méhészek.
– Miért nem kedvez a méhészeknek a későn jövő, gyors lefutású, meleg tavasz?
– Mert minden egyszerre virágzik. A repce is már április 12-én kezdett virágozni egyes országrészeken, ami azért volt furcsa, mert 5 héttel azelőtt még hó borította a határt. A sok csapadék, a remek meleg időjárás mind-mind kedvezett volna a jó mézhozam elérésének. De csak „volna”, mert a méhek nem voltak megfelelő erőnlétűek, nem volt idejük kifejlődni. Nehéz megbecsülni az országos repceméztermést, de egy tény: sokkal több repceméz termett, mint a tavalyi, aszályos évben, az idei termés körülbelül 5 ezer tonna.
– Mit szólnak a méhészek a szokatlanul esős, felhős májushoz?
– Az akác 3-4 napja kezdett mézelni az ország déli részein. Sajnos az időjárás-előrejelzés további lehűlést és sok esőt jósol, ami nagyon elszomorítja a méhészeket. Tudni kell, hogy egyes területeken vannak olyan méhészek, akik egy évben csak egyszer, csak akácmézet pergetnek. Számukra megélhetési kérdés az akác virágzása alatti időjárás. Ebben a két hétben dől el családjuk következő egyéves megélhetése. Reméljük, hogy a sok esőt hozó felhők közül mind gyakrabban kibújik a nap és a mára már jó erőben lévő méhcsaládok megtöltik a kaptárt a messze földön méltán híres magyar akácmézzel.
– A sok eső miatt kevesebb méz lesz, mint tavaly?
– Igen, esőben a méhek nem repülnek ki a kaptárból, bármilyen csalogató is legyen számukra a bódító akácillat. Ma már a laikusok is tudják a Mézengúz című mozifilmből, hogy a méh legnagyobb ellensége az eső. A filmben főszereplő Mézengúz is az eső elől menekülve ismerkedett meg szerelmével, a virágárus lánnyal.
– Ha kevesebb lesz a méz, várhatóan az ára is nő majd?
– Ez nagyon összetett dolog, nehéz rá egyértelmű választ adni. Tudni kell, hogy a mézpiacnak nem egyetlen, sőt csak az egyik kicsiny szereplője a magyar akácméz. Mézpiac alatt nem a hazai piacot értem, hanem a nemzetközi piacot, hiszen hazánk ötször több mézet termel, mint amennyit elfogyaszt, így mi méhészek nem a hazai, hanem a nemzetközi piacon zajló eseményektől függünk. A világon megtermelt évi 1,4 millió tonna mézből körülbelül 450 ezer tonna az a mennyiség, amit nem fogyasztanak el ott, ahol megtermelik, azaz ennyi méz vesz részt a világpiac forgalmában. Ennek 4-5 százaléka a magyar méz, ami nagy szám ahhoz képest, hogy területileg milyen kicsiny ország vagyunk, de nagyon kis mennyiség ahhoz, hogy tudnánk az árakat befolyásolni. Az esetleges gyenge termés sem kockáztatja a hazai ellátást.
– Hogy áll most a mézpiac, mennyibe kerül a méz?
– Jelenleg a világon hiány van jó minőségű, eredetbiztos mézből. A világpiaci ár 3 USD/kg körül van, ami történelmi csúcsot jelent, 10 évvel ezelőtt harmadennyi volt a méz ára. Az emelkedés oka, hogy egyre kevesebb méhcsalád termel mézet a Földön, egyre kevesebben foglalkoznak méhtartással.
– Mi lehet ennek az oka?
– Környezetünk folyamatos és egyre drasztikusabb tönkretételére nagyon érzékenyek a méhek. A virágport és nektárt adó vadnövények egyre kisebb számban tenyésznek, az intenzív – azaz a természet logikátlan megerőszakolásával létrehozott – nagyüzemi növénytermesztés negatív hatásai, a klímaváltozás, a hosszú távon teljesen értelmetlen és mindent tönkretevő globalizáció hatásai (új, ismeretlen paraziták, kórokozók körbehurcolása, elterjesztése a Földön) mind-mind egyre drasztikusabban csökkentik a méhcsaládok számát. Méheink ősei már 50 millió évvel ezelőtt éltek a Földön, sok mindent tapasztaltak, sok mindenhez kellett alkalmazkodniuk és alkalmazkodtak is, így tudtak elterjedni Lappföldtől kezdve egészen Fokföldig. Sajnos azonban úgy fest a dolog, hogy ez a rendkívüli kis rovar nem bírja a tempót a modern kor emberének környezetpusztító tevékenységével. De hogy a végén csak ő veszít-e, hát ez már olyan kérdés, amiről nagyon sokat lehetne beszélni, de röviden: mi, emberek is veszítünk, mert méhek nélkül – hiszen az élelmiszerláncban a megporzás révén pótolhatatlan szerepük van – minden összeomlik.
– Az atkán túl a hamisítók a méhészek másik nagy ellenségei.
– Vannak olyan mézpiaci szereplők, akiknek – a fogyasztók érdekeire hivatkozva – sikerül olcsó mézzel ellátni az áruházak polcait, így a valós világpiaci árnak a feléért is kapni „mézet” a piacon. Ezek többnyire Ázsiából, Törökországból származnak. Sajnos egyre több ilyen gyanús méz érkezik az unióba, tavaly például Kínából 35 ezer tonna mézet importáltak, ami meghaladja a 2003–2007 években importált kínai mézek összességét, és csak 15 százalékkal több, mint a 2008-at megelőző 6 év kínai mézimportja. A nagy kapacitású (évi 10-15 ezer tonna) uniós és egyesült államokbeli (e két térség a világ legnagyobb felvevő piaca) mézkiszerelő üzemek a két, korábban már említett árkategóriájú méz keverékéből állítják elő azt a minőséget, amely még épp megfelel a hatályos, helyi előírásoknak. A magyar méz a drágább kategóriába tartozik. A világ mézkereskedelmében meghatározó szerepet játszó résztvevők egyre jobban sürgetik a tiszta, félreérthetetlen piaci viszonyok kialakítását. Tűrhetetlennek tarják a mai állapotot, amikor is egyértelműen igazolható a csalás. Például 2009-ben 11 hónap alatt az USA 8 ezer tonna mézet importált Malajziából 1,6 USD/kg értékben és 420 tonnát 1,3 dollárért kilónként, Mongóliából. Mindenki tudja, hogy Malajzia nem termel 8 ezer tonna mézet, Mongólia pedig nem exportál mézet, mert nincsenek meg a gyakorlati lehetőségei rá.
– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a sajtóban is oly nagy port kavart mézhamisítások kivédése érdekében a magyar méz eredetiségét és minőségét szavatoló üveget és úgynevezett zárszalagot terveztetett egy évvel ezelőtt. Beváltotta a termék a hozzá fűzött reményeket? Látható valamilyen változás?
– Félig-meddig váltotta be. Akik használják, azoknál maximálisan bejött az elgondolás: a tudatos mézvásárló bízik a termékben, ezt elmondja barátainak, ismerőseinek, így a zárszalagot használóknak folyamatosan nő a vásárlókörük. A zárszalag vásárlásakor tájékoztató füzetet adunk a méhészeknek, ami a vásárlóknak szól. Óriási sikere van ennek a visszajelzések alapján. Az elmúlt években vizsgált OMME-zárszalagos mézek minősége minden esetben megfelelt a követelményeknek, nem találtunk hibás terméket. Sajnos azonban a méhészek csak kis része használja a zárszalagot. Csak a kisebbség értette meg ennek üzenetét: a zárszalag egyfajta iránytűként szolgál a fogyasztónak, megmutatja a helyes irányt, hogy hol találhatnak hamisítatlan, magyar termelőtől származó, jó minőségű mézet.
peking
Támadás érte Odesszát, Zelenszkij máris alkudozik a hadikölcsön visszafizetéséről
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!