Európa akár fel is morzsolódhat a világhatalmak között

Az egész euróövezet, sőt maga az Európai Unió is jelentős intézményi és szerkezeti reformokra szorul, enélkül Európa lemarad, akár „fel is morzsolódik” a két nagy rivális, az Egyesült Államok és Kína között a világméretű gazdasági versenyben – fogalmazta meg, szinte egybehangzóan, Róna Péter és Heim Péter közgazdász az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön Budapesten.

Róna kiemelte: az euróövezet mostani problémái rávilágítottak arra, hogy a valutaunió hosszabb távon nem működhet tovább a nemzeti fiskális politikák összehangolása nélkül. Heim pedig azt hangsúlyozta: most a legfontosabb a jelentős államháztartási deficitek lefaragása, de hosszabb távon a szerkezeti reformok és a demográfiai helyzet megoldása elengedhetetlen az Európai Unió jövője szempontjából.

Róna elmondta: az már bebizonyosodott, hogy az eurózóna messze áll attól, hogy betöltse az optimális valutaövezet szerepét. Ez nemcsak a mostani sokkból, a görög válságból látszik, de az is igaz, hogy az Európai Központi Bank kamatpolitikája egészen másképp fejti ki hatását az egyes uniós, illetve euróövezeti tagállamokban, mivel az uniós nemzetgazdaságok igen eltérő fejlettséget mutatnak. Az egy vagy két százalékos uniós központi kamat egészen másképp hat például Görögországban, Spanyolországban, vagy Németországban, mivel a gazdaságok más szabályok, eltérő adózási előírások alapján működnek – mutatott rá.

Heim szerint a mostani jelentős költségvetési hiányok azért is jelentenek nagy gondot, mert hosszabb távon inflációs nyomást fejthetnek ki, ezért minél előbb le kell faragni a magas deficiteket. A magyar gazdaság egyik problémájának – szintén egybecsengően – a forint árfolyamának alakulását nevezték meg a neves közgazdászok. Róna az AmCham tagcégeinek vezetői előtt is megismételte azt a korábban a sajtóban már napvilágot látott véleményét, hogy még 2003-ban, az akkor még létező intervenciós sáv közepét jóval alacsonyabb szinten, 283 forint/euró alatt mintegy 30 százalékkal, hozzávetőleg 370 forintnál kellett volna kijelölni.

Róna szerint ugyanis a magyar export olyan nagy importhányaddal dolgozik, hogy ennél a kurzusnál erősebb forint az importőröknek kedvez, az exportálóknak inkább kedvezőtlen. Ezzel együtt Róna Péter azt az álláspontját fogalmazta meg, hogy a mostani magyar gazdaságpolitikai modell, az exportorientált hazai gazdaság koncepciója megbukott. A magyar gazdaság komparatív előnyeire kell helyezni a hangsúlyt, nem a kivitelt kell mindenáron erőltetni – hangsúlyozta. Heim kritikával illette a magyar jegybankot, elsősorban azért, mert a monetáris politikai eszköztárból szinte csak a kamatpolitikával él, holott a monetáris eszköztár más elemeivel a mostaninál nagyobb likviditást kellene teremteni a gazdasági szereplők számára.

Heim szerint a reálárfolyamnál, azaz gyakorlatilag az inflációval korrigáltnál alacsonyabb árfolyamot kellene elérni, ezzel lehetne a magyar gazdaságot dinamizálni. Ezt tették az ázsiai feltörekvő piacok államai is a 90-es években az ázsiai válságot követően – emlékeztetett. Egy példával élve elmondta: ha 10 év múlva az egyensúlyi árfolyam 250 forint/euró lenne, akkor arra kellene törekedni, hogy ennél alacsonyabb, például 260-265 forint körül legyen a forint/euró kurzus.

(MTI)