Felmentették a Szoboszlay-per elítéltjeit

Felmentette a Kolozs megyei ítélőtábla a Szoboszlay Aladár pécskai római katolikus pap nevéhez kapcsolódó, 1958-as per 57 elítéltjét.

MNO
2010. 05. 17. 19:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három évvel ezelőtt Szoboszlay Aladár lánytestvére, Szabó Emilné bízta meg bátyja perének újrafelvételével Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet. A román legfelső bíróság az ítélőtáblához utalta a pert, az ítélőtábla először elutasította a perújrafelvételi kérelmet. Kincses fellebbezése nyomán a bukaresti legfelső bíróság visszahelyezte a pert Kolozsvárra, és a második próbálkozás sikerrel járt: az ítélőtábla megsemmisítette az 1958-as ítéletet.

Az ügyvéd a Krónika című napilapnak elmondta: az volt a fő érve, hogy a kommunizmus embertelen társadalom volt, és ezt a rendszert Romániában hivatalosan is elítélte 2006-ban Traian Basescu államfő egy parlamenti beszédben, amely a román állam hivatalos dokumentumává vált. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az 57 elítélt személy felmentése több a rehabilitációnál, hisz a bíróság elismerte: az elítéltek nem bűnösök.

Szoboszlay Aladár 1925-ben született, 1948-ban Temesváron szentelték pappá. Négy évig Pécskán szolgált, majd káplánként visszakerült Temesvárra. Itt kezdte írni Confederatio című művét, amelyben kifejtette nézeteit egy Arad központú, román-magyar konföderáció létrehozásáról. Ennek megvalósítására már 1955-ben társakat keresett és talált. Egyik legfőbb segítője Alexandru Fantanaru, aradi román ügyvéd lett. Azt tervezték, hogy a magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. Fantanaru felvette a kapcsolatot a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal. A mozgalomba sikerült beszerveznie egy páncélos ezredest, akinek az lett volna a feladata, hogy egységeit Caracalból a román fővárosba vezesse, és megszállja a stratégiailag legfontosabb épületeket, amihez felfegyverzett székely katonák is csatlakoztak volna. Szoboszlaynak több csíki embert is sikerült bevonnia a szervezkedésbe, a mozgalom egyik központja Csíkszereda lett.

Az államhatalom viszonylag hamar tudomást szerzett a szervezkedésről. A Securitate, a biztonsági szolgálat emberei letartóztatták a konspiráció résztvevőit, majd a Kolozsváron sorra került, Szoboszlay-perként ismert eljárásban 57 személyt ítéltek el. Közülük 11-et golyó általi halálra, a többieket pedig átlagosan 17 évi szabadságvesztésre. A 11 halálra ítéltből tízet végeztek ki, köztük Szoboszlay Aladárt – olvasható a Krónika elektronikus kiadásában.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.