Havi 100 ezer forintba kerül egy gyerek

A születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése – derül ki a GfK Hungária MTI-hez eljuttatott sajtóközleményéből.

A vásárlóerő növekedésével együtt a szülők többet költenek a gyerekeikre is – derül ki a GfK Hungária kutatási eredményeiből. A közlemény szerint egy újszülött érkezése nagymértékben megváltoztatja a család, a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, újak viszont felbukkannak. A kiadások mértékét jelentősen befolyásolja az egy háztartáson belüli gyermekek száma is.

A KSH adatai alapján a családok 35 százalékában nincs gyermek, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelőké pedig 8 százalék. A Tárki Társadalomkutatási Intézet egy 2007-es felmérése szerint a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése. Ebben az összegben nemcsak a készpénzkiadások vannak benne, hanem összegezték a háztartási munka becsült értékét is.

A mérések arról tanúskodnak, hogy egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza. Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén mozog.

Egy új jövevény a család mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja. A GfK Hungária a háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking-adatai szerint mosóporokból például az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások csaknem kétszer annyit vásárolnak egy személyre vetítve, mint a gyermek nélküli háztartások.

A GfK közleménye szerint Magyarországon 2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső. A keresők hiánya számos egyéb probléma forrása is. A szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben.

Magyarországon 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, ezen belül mélyszegénységben nevelkedik legalább 200-300 ezer, de pesszimistább számítások szerint a számuk ennek a duplája is lehet, attól függően, mit nevezünk mélyszegénységnek – fogalmaz a közlemény.

(MTI)