Ünnepélyes keretek közt került sor a Debreceni Egyetem Informatikai Kara új épületének alapkőletételére pénteken Debrecenben. A beruházás 1,8 milliárd forintjába kerül az EU-nak.
Az Informatika Kar 4500 négyzetméteres épületét jövő júniusban adják át, a háromezer diák és hetven oktató 2011. szeptemberében kezdheti meg benne a munkát. A közel kétmilliárdos fejlesztést az EU több mint 1,8 milliárd forinttal támogatja.
A Debreceni Egyetemen, amely a közelmúltban kutatóegyetemi címet, és jórészt élettudományokkal, azon belül is genetikával foglalkozó, féltucat kutatáshoz hárommilliárdos forrást nyert, az elmúlt években jelentős pénzeket fordíthatott az oktatást és gyógyítást szolgáló infrastruktúrafejlesztésre. A már befejezett, illetve folyamatban lévő építkezésekre elnyert összeg mintegy harmincmilliárd forint. A látványos gyarapodás első lépéseként a szív-, keringési és daganatos betegek ellátásának színvonalát a kor nívójára emelő Auguszta központ épülhetett meg, majd elkészült a genetikai kutatásoknak is otthont adó Élettudományi épület. A most folyó, mintegy ötmilliárd forintos fejlesztésben továbbra is hangsúlyosak a gyógyítást, illetve az orvostudományi kutatásokat szolgáló épületek – megújul például a nyolcvanéves Elméleti Négyszög –, ám emellett kezdetét vette néhány agrár- és természettudományos célokat szolgáló fejlesztés is – közölte Fésüs László.
Az Informatika Kar pénteki alapkőletételét követően az agrárcentrum MAG-házát kezdi építeni a kivitelezés jogát elnyert Hunép Zrt., amiben Nagy János centrumelnök tájékoztatása szerint a határon átnyúló agrárprogramok és a centrum tanácsadó tevékenységét koordináló szervezet mellett egy olyan központ is helyet kap, amiben a Tiszától keletre eső területek vízgazdálkodását lehet nyomon követni. Az ötmilliárdos fejlesztési programban néhány műszaki képzést szolgáló fejlesztés – a Kémiai Intézet Kísérleti Üzemének rekonstrukciója, valamint egy laboratórium felújítása – is szerepel. Ennek kapcsán Fábián István megválasztott rektor, a tudományegyetemi karok elnöke kiemelte, a karon néhány éves történetre visszatekintő bio-, és villamosmérnök szakok az egyetemen jelentős fejlődés előtt állnak. Ahhoz, hogy versenyképes diplomákat tudjanak e szakmákban kibocsátani, további infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, amelyekre ugyancsak EU-s pályázatokon szeretnének forrásokat nyerni.
