Kettős állampolgárság: az első lépések egyike lesz

A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket az elsők között fog elfogadni az új magyar parlament – jelentette ki Martonyi János leendő külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági és politikai napilap közölt pénteken.

Martonyi megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, s ez nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni.

Martonyi kifejtette: a Magyarország határain kívül élő magyarok – kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait – eddig is egyszerűsített eljárás alapján kaphattak magyar állampolgárságot anélkül, hogy állandó magyarországi lakhellyel rendelkeztek volna.

„Most az állampolgársági törvény egyszerű módosításával szeretnénk a szomszédos országokban élő magyarok ezen diszkriminációját megszüntetni” – fejtette ki a politikus, aki az Orbán Viktor vezette előző kormányban (1998–2002) is betöltötte a külügyminiszteri tisztséget.

„A szabály egyértelmű. Csak azok a magyarok választhatnak, akiknek van magyar állampolgárságuk, s bár élhetnek külföldön, de tartós lakhelyük Magyarországon kell, hogy legyen” – szögezte le Martonyi.

A szlovák külügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint Pozsony már jelezte Budapestnek, hogy tárgyalásokat szeretne folytatni a kettős állampolgárságról. Miroslav Lajcák a TASR hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Magyarország szomszédai a témát érzékenynek tartják. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kettős állampolgárság bevett dolog a nemzetközi jogrendszerben, és Szlovákia is alkalmazza.

„A fontos az, hogy (a törvényt) úgy alkalmazzák, hogy ne rontsa a kölcsönös kapcsolatokat, s ne úgy tekintsenek rá, hogy valamilyen módon árt a szomszédos országok integritásának és jogköreinek” – magyarázta Lajcák. Megjegyezte: ebben az esetben a törvény elfogadásának folyamata épp olyan fontos, mint annak tartalma.

A tekintélyes újság az interjún kívül egész oldalas összeállításban is foglalkozik a szlovák–magyar viszonnyal.

Dusan Caplovic, a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese ebben azt írta, hogy az új magyar kormány igyekezete a határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetésére „nem jelenthet pozitív hozzájárulást kölcsönös kapcsolataink javításához”.

„Ha a jogszabálynak területen kívüli hatásai lesznek, szuverenitásunkba való beavatkozásnak fogjuk tekinteni azt. Elutasítjuk az olyan törvények elfogadását, amelyek etnikai elven alapszanak, és túllépik az országok határait” – mutatott rá.

Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szintén úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok állampolgárait érintő tervezett magyarországi jogszabály-módosítás „joggal vált ki bizonyos aggodalmakat”. A politikus ugyanakkor a folyamatos szlovák–magyar párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.

Rudolf Chmel, a Híd polgári párt alelnöke szerint a szlovák–magyar problémát alapvetően „Szlovákiában, itthon, Pozsonyban és nem Budapesten kell megoldani”, mégpedig konstruktív és tárgyilagos párbeszéddel, együttműködéssel.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is.

(MTI)