Kultúra, etika, vadászat

1991-ben alakult meg a Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) országos civil szervezete. Oláh Csaba, az egyesület elnöke szerint a VKE az eltelt időszak alatt sokat alakított a hazai vadászati kultúrán. Egyik alapvetésük: nem csak vadászok léphetnek be, civil embereknek is szeretnék megmutatni a vadászat lényegét, hogy félre lehessen tenni azt a sztereotípiát, hogy a vadászat nem más, mint céltalan lövöldözés.

A Vadászati kultúra napja. Május 8-án rendezi meg a vadászati kultúra napját a Vadászati Kulturális Egyesület Budapesten, az Orczy-kertben. Sokszínű program várja az oda látogatókat: főzőverseny, vadászfórum szakértők, jogászok részvételével, találkozás vadászírókkal, vadászfestőkkel, lézeres lövészet, vadászkutyaverseny és vadászkürtösök bemutatója. Itt rendezik meg a VII. Bársony István ifjúsági prózamondó versenyt is, Oszter Sándor elnökletével. Az egésznapos műsor vezetője Stohl András.

Mennyire változott meg az elmúlt húsz évben az egyesület célkitűzése, mi mindent tudtak az indulásnál megfogalmazott célokból megvalósítani?
– A célkitűzésünk, hogy a vadászatot, mint az ember és a természet viszonyának egyik legősibb formáját, méltóvá tegyük a nemes hazai hagyományainkhoz, szemernyit sem változott. Mára már ezer tagot számlál az egyesületünk, és a fejlődésünket is mutatja, hogy az évek során több tagozatot hoztunk létre, olyanokat, mint az ifjúsági tagozat, a szalonkaklub, az irodalmi és képzőművészkör, a profiklub, a Magyar Vadászkürt Egylet és a Diána vadászhölgyklub. Az utóbbi talán a legjelentősebb, mert azt egyesület több mint egyharmadát alkotják a hölgy vadászok. Idén tervezzük két újabb tagozat létrehozását is: az egyik a gasztroklub, amelynek május 8-án, a vadászati kultúra napján tartjuk meg az alakuló ülését. A seniorklubot olyan vadászoknak ajánljuk, akik koruknál, egészségi állapotuknál vagy anyagi okoknál fogva kiszorultak a vadászatokból, mégis közel akarnak maradni a tűzhöz. Több akkreditált tanfolyamunk is van: tartunk a vadász- és fegyvervizsgához szükséges előkészítő tanfolyamokat, de foglalkozunk a vadászatvezetés oktatásával is.
– Milyen előnyöket élvezhetnek az egyesület tagjai?
– Bárki beléphet hozzánk, akár vadászik, akár nem. Az éves tagdíjunk hétezer forint, amiért minden tag megkapja a Magyar Vadászlap számait, de kedvezményesen vásárolhatnak az általunk forgalmazott könyvekből, filmekből is.
– 2006-ban létrehozták a VKE ifjúsági tagozatát is. Milyen lehetőségeket nyújtanak a fiataloknak?
– Az ifjúsági tagozatunkkal a sikeres Matula programot kívántuk határozott keretek között tovább fejleszteni. Azért hívtuk életre, hogy a vadászati hagyományokat megismertessük, elfogadtassuk a fiatal, természetszerető generációval. A gyerekeknek szervezett legfontosabb programunk a Bársony István ifjúsági prózamondó verseny, amelyet minden évben szintén a vadászati kultúra napján rendezünk meg. Évente négy-öt vadásztábort szervezünk, főleg Pest és Borsod megyében. A gyerekek ilyenkor vadlesre járnak, de megtanulhatják a nyomolvasást is, vagy a vadászkürt használatát. A Nyírségben most egy barcogótábort is sikerült összehoznunk, amelynek célja, hogy megismertessük a fiatalokkal a dámszarvasok világát.
– A vadászetika betartásának előmozdítását szintén nagyon fontosnak tartják. Már a megalakuláskor megfogalmazták, hogy demokratikus vadászati rend kialakításán dolgoznak. Milyen lépéseket tettek ennek érdekében?
– Munkálkodásunk fő eredménye, hogy ma már nem vonható kétségbe a magyar vadászati kultúra jelenvalósága a hazai vadászatban, vadgazdálkodásban. Arra törekszünk, hogy egyesítsük azokat a vadászokat, természetbarátokat, környezetvédőket, akik hajlandók szövetségre lépni a hazai vadászati kultúra és etika fejlesztésért. 2000-ben szabálykönyvet adtunk ki, amelybe összeírtuk azokat az alapvetéseket, amelyek szerintünk elengedhetetlenek az etikus vadászathoz.
– Több tagszervezettel is rendelkeznek. A szalonkaklub most különösen fontos szerepet tölt be.
– A szalonkavadászatot tavaly óta tiltja az Európai Unió, pedig hazánkban nagy kultúrája van a szalonkaűzésnek. A tiltás értelmében nem lehet a költőhelyére vonuló madárra vadászni, a szalonka pedig Magyarországon is keresztülutazik északra, ahol költeni szokott. Itthon, a tavaszvárás jegyében mindig ezzel indítjuk a vadászati szezont. Bár a madár nem lett védett, nem is vették ki a vadászható fajok listájából, de nincs megállapítva vadászati idénye. Brüsszelnél történtek lépések avégett, hogy nálunk ez a vadászati típus megmaradhasson. Jelenleg egy monitoringrendszer kidolgozásán vagyunk túl. Bár a vadászatba még nem került vissza a szalonka, de a fegyveres mintavételt már engedélyezték.
– Évente kiosztják a Hubertus-keresztet is. Kik kaphatják meg?
– 1993-ban alapítottuk meg ezt kitüntetést, amelyre vadászközösségek javasolnak a díjra érdemes embereket. Olyanoknak adunk Hubertus-keresztet, aki sokat tettek a vadászati kultúra fejlődésért, példamutató vadgazdálkodási tevékenységet folytatnak.