Saját szalámija lesz a nemzeti parknak

Saját termékkel rukkolt elő a Körös-Maros Nemzeti Park. Szalámit gyártatnak a magyar szürke marhából. Természetesen csak a feleslegessé vált, vagy kiöregedett állományból.

Három magyarországi nemzeti park — a Fertő-Hansági, a Kiskunsági és a Körös-Maros —, valamint egy apaji (Pest megye) magángazdálkodó fogott össze annak érdekében, hogy a magyar szürke marha húsából szalámi készülhessen. „A próbagyártás a Bács-Kiskun megyei Dömsödön zajlott, ahol egyelőre két tonnányi szalámi készült. A vásárlói fogadtatástól, a piac igényeitől függ, hogy a későbbiekben milyen ütemben és mennyi szalámi készül majd” — mondta Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.

Az, hogy megkezdődött az ősi magyar szarvasmarhák élelmiszer-ipari feldolgozása, korántsem jelenti, hogy az elkövetkező években ugrásszerűen megnő majd az állatállomány a nemzeti parkban. Itt ugyanis nem a piaci szempont a meghatározó. Az állatok létszámát továbbra is a legelőkhöz igazítják, az állattartás célja ugyanis minden nemzeti parkban az élőhelyek fenntartása. Csupán arról van szó, hogy a kiöregedő állományt, illetve a 4-5 éves tinókat értékesítik ilyen módon. „A KMNP területén 1994 óta vannak szürke marhák. Akkor mindössze tizennégy volt, de ma már a folyamatos létszámnövelésnek és a genetikai állomány javításának köszönhetően számuk megközelíti az 1400-at. Mostanra értük el tehát azt a szintet, amikor a legeltetéssel a park területeit megfelelően karban tudjuk tartani, ugyanakkor értékesítésre is jut az állatokból” — hangsúlyozta Tirják László.

Saját boltjaik lesznek

A kétféle ízesítésben — csípős és csemege — piacra dobott szalámi nem rendelkezik ugyan bio minősítéssel, de az alapanyagul szolgáló állatokat ökológiai körülmények között tartják, tehát húsuk nagyon egészséges. A szalámik készítésénél kizárólag fűszereket használnak, adalékanyagokat nem. A tartósítás füstöléssel történik. A készítményeket az ország különböző részein értékesítik. Ami az árakat illeti, azok alig magasabbak a hasonló, de nem ökológiai gazdálkodásból származó szalámifélék árainál. Az elkövetkező időszak fontos feladata, hogy megteremtsük a folyamatos értékesítés feltételeit. „Terveink szerint ez a következő év elejére sikerül” — hangsúlyozta Tirják László. Hozzátette: a Körös-Maros Nemzeti Park állatállományából élőállatokat — cigája ürüket — eddig is értékesítettek.

A hazai nemzeti parkok összefogásának célja, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű termékeket tudjanak előállítani. A későbbiekben más, hasonló termékekkel is megjelenhetnek a piacon. Sopronban hamarosan megnyílik egy speciális üzlet, amelyben kizárólag a tíz magyarországi nemzeti parkhoz kapcsolódó termékeket lehet majd kapni. Egyelőre az ajándéktárgyak és a prospektusok lesznek többségben, de — talán nem is olyan hosszú idő múlva — egyre több ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszer-ipari terméket is találnak majd ott a látogatók. A távlati cél pedig az, hogy országos bolthálózatot alakítsanak ki, azaz minél inkább helyben próbálják meg értékesíteni a termékeiket.

(beol.hu)