A kutatásból kiderül: míg az európai vállaltok 50 százaléka küld és fogad e-számlát, addig a hazai cégek kimenő számláinak 88, bejövő számláinak pedig 83 százaléka még mindig papír alapú. A magyar cégek számláikat közel 90 százalékban házilag nyomtatják, munkaerőt, munkaidőt, helyet, gépet és anyagot nem kímélve.
Finnországban a számlanyomtatást több mint fele részben (54 százalék) megfelelő technológiával rendelkező, nagy tömegű számlanyomtatásra specializálódott szakcégekhez szervezik ki a kutatás eredményét ismertető sajtóközlemény szerint. Más északi országokban, Nagy-Britanniában és Ausztriában a számlákat nyomtatás helyett elektronikus formátumban, e-mailen keresztül küldik az ügyfeleknek. Ez a módszer Magyarországon is ismert, de kevéssé elterjedt (9 százalék). A legfejlettebb e-számlázási megoldást azonban nem is ez jelenti, hanem az, amikor a számlázások – küldések és fogadások – teljesen zárt elektronikus rendszerben zajlanak, amikor a folyamat szinte teljesen automatizált. Finnországban a számlák 23 százalékát már ma is ilyen zárt elektronikus rendszerben bocsátják ki, de a megfontolt britek és a racionális németek is élen járnak a módszer bevezetésével.
A magyar cégek többsége két-három éven belül szívesen átállna a kimenő és bejövő számlakezelés mainál hatékonyabb, gazdaságosabb és környezetkímélőbb rendszerére. Az e-átállás feltételei Magyarországon mind a számviteli szabályozást tekintve, mind az e-számlázáshoz igénybe vehető külső szolgáltatások szempontjából adottak, az e-számlázást 2009 óta már az APEH is hivatalosan elfogadja.
(MTI)
origo.hu
Óriási bajban van a gyereknapra készülő bohócdoktor
