1927 pünkösdvasárnapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete miskolci közgyűlésén a Literatura című irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza – talán az utolsó polihisztor – egy teljesen kidolgozott javaslattal állt elő. Ennek lényege az volt, hogy a magyar irodalom, a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként az ország minden településén egy időben könyvnapokat kell rendezni. Ahogy a mindenre kiterjedő javaslatban fogalmazott: „Az évnek egyik napján az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”
A terv két évvel később vált valósággá, a Supka Géza megálmodta Ünnepi Könyvnap 1929-ben debütált a Vörösmarty téren. A könyvhét alapítója olasz és finn mintát követett, de míg ezen országokban már csak az emlékét őrzik egy ilyen típusú rendezvénynek, a néhány évtizeddel később könyvhétté terebélyesedő magyar ünnep túlélte a 20. század minden megpróbáltatását. A kiadók és az írók a legnehezebb időszakban is kivonultak a közterekre, könyvhét volt a németek megszállta országban, a rommá lőtt fővárosban és a háborút követő diktatúra éveiben egyaránt. Egyetlen egyszer maradt csak el, de erre a hiátusra is jó emlékezni, hisz pontosan kifejezi a könyvhét szellemiségét. Bebörtönzött pályatársaik miatt 1957-ben sem az írók, sem a kiadók nem akartak ünnepelni.
A könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése mindvégig híven ragaszkodott, ragaszkodik ma is a Supka Géza-féle tradícióhoz, eredeti javaslatának minden lényeges eleméhez – mondotta Zentai Péter László. Meggyőződése, hogy a könyvhét fennmaradásának, népszerűségének ez az egyik legfőbb záloga. Az elmúlt két évtizedben is megőrizték a könyvhét eredeti helyszínét, a Vörösmarty teret. Idén a Váci utcával és a Deák Ferenc utcával kiegészült központi helyszínen a hazai és a határon túli, döntő többségükben irodalmat, magyar szerzőket megjelentető kiadók 152 pavilonból kínálják újdonságaikat, s csak ezen a helyszínen több mint 1000 dedikálásra kerül sor. A könyvhétre, s a rendezvényhez immáron kilenc éve szervesen kapcsolódó Gyermekkönyvnapokra idén kis híján négyszáz könyves újdonság jelenik meg. A szervezők és a több mint 250 hazai és határon túli könyves cég mindent elkövet azért, hogy méltóan ünnepeljék meg az irodalmat, alkotóikat és könyves műhelyeiket. Igényesen díszítik fel a teret, a központi helyszínen két színpadon zajlanak kísérőprogramok, s a társművészetek képviselői, zenészek, zenekarok, neves színészek népszerűsítik az irodalmat, szórakoztatják a közönséget. Idén is kialakítanak egy Könyvheti Olvasóklubot, ahol a könyvbarátok kikölcsönözhetik a könyvheti köteteket, s nyugodt körülmények között olvashatják azokat. Június 5-én szombaton a Vörösmarty téren Könyvek Éjszakája lesz, az egész teret megvilágítják, és az írók késő éjszakáig dedikálóasztalok mellett várják híveiket. A határon túli magyarok jelenlétét még nyomatékosabbá teszi, hogy június 4-ét, Trianon emléknapját az Országgyűlés határozata a nemzeti összetartozás napjává avatta.
A kínálatból csupán tallózva: a Kráter Műhely Egyesület sátránál a Vörösmarty téren június 3–7. között csütörtöktől hétfőig 10-18 óráig kapható Dobai Péter Latin lélegzet, Pomogáts Béla Psalmus Hungaricus, Németh László Alsóvárosi búcsú, Igmándi Szűcs István Rőzselángok melegében, Szenteleky Kornél Isola Bella című kötete. Az Orpheus sátornál szombaton 12-13 óráig Nyerges Gábor Ádám dedikálja Helyi érzéstelenítés, 4-15-ig pedig Hárs Ernő az Életed nélkül című kötetét. Lapunk munkatársai közül Kristóf Attila Kék bagoly című meseregényét június 5-én, szombaton 11 és 12 óra között dedikálja a Vörösmarty téren, a Széphalom Kiadó könyvessátránál. Pósa Zoltán az Alkotmány utcai Heltai Gáspár unitárius könyvesstand 82. számú pavilonjánál szombaton délután háromtól négyig a Pósa Zotán breviárima című könyvet, ugyanaznap öttől hatig és este kilenctől tízig a Vörösmarty téren, a Magyar Napló sátornál Az ifjúság maradéka című regényét dedikálja.

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban