Csaba László kijelentette: egy másik adattal együtt kell értelmezni, amiből tudjuk, hogy 5 hónap alatt összejött a teljes éves hiánynak a 85 százaléka, ami azt jelenti, hogy van hét hónapunk, és akkor tudnánk a tervet tartani, külön intézkedések nélkül. Hogy csak 15 százalék jutna a hátralévő hét hónapra, ez nagyon kevéssé valószínű, ha csak az árvízre gondolunk meg mindenféle más, előre nem látható ügyekre. Tehát van eltérés a terv és a tények között, és ezt jobb megmondani az elején, mert Magyarország finanszírozása továbbra is a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság jóindulatától függ. Tehát be kell mondani, hogy nem az történik, amit gondolunk, másfelől pedig azért látni kell, hogy ez nem egy katasztrofális összeg, a bruttó hazai termék kevesebb mint egy százaléka, vagyis biztos ki lehet igazítani olyan intézkedésekkel, amelyekhez nem kell mondjuk forradalmat csinálni – vélekedett Csaba László.
Arról, hogy a valutaalap nyilatkoza szerint nem kell izgulnunk, nem akkora a baj, Csaba László elmondta, hogy egyszerre több minden igaz. Egyik oldalról az mindenképp rossz, hogyha még fél évet sem él egy költségvetés és az összes többi gazdasági mutató a növekedésről, a foglalkoztatásról, az exportról. E tekintetben azért nincs okunk a büszkeségre. Ez a történet egyik része. A közgazdász szerint ne higgyük már el, amit a lelépő kormánytól állandóan hallottunk, hogy ők már rendbe tették az ország szekerét, az új kormánynak már nincs más dolga, mint egy kicsit élénkíteni a gazdaságot. Pénzügyileg sincs minden rendben. Ez egy fontos kiindulópont. Ugyanakkor azt látni kell, hogy az eltérés azért nem drámai olyan értelemben, hogy egy alapvető gazdaságpolitikai felfordulás nélkül az ország fizetésképtelenné válna.
Csaba László szerint az ország fizetőképessége az elmúlt évek eredményeként, a meginduló gazdasági növekedés hatására és a világgazdaság föllendülésének köszönhetően biztosítva van. Mi nem vagyunk Görögország, ez egy teljesen más helyzet, ahol az eltérések mértéke, az adósság, a világba való beágyazottság teljesen más. Ezért a közgazdász nem nagyon szereti azokat az összehasonlításokat, melyeket hónapok óta olvashat a nemzetközi pénzügyi sajtóban. Mindig folyik a vita, hogy mi a közös meg az eltérő a két ország esetében. Nyilván mindenkit mindenkivel össze lehet hasonlítani, de nagyon más az ottani helyzet, ahol nagy csőd van, duplaakkora a külső adósság, ahol minden két évben megbukott az ottani kormány a kimutatásaival – vélte a közgazdász.
Csaba László úgy gondolja, ha meghirdetnek egy olyan középtávú gazdaságpolitikai programot, amely végre nem a lavírozás, hanem a fegyelmezett gazdálkodás oldalára helyezi a hangsúlyt, hogyha az adórendszer egyszerűsítésében, az adónemek összevonásában gondolkodnak, a kiadások célzottá tételében és természetesen az állam működésének az ésszerűsítésében, akkor ez valóban rendszerszintű változás lesz, hiszen az elmúlt időszakban azért nem voltak az eredmények tartósak, mert az ilyen rendszerjellegű változásokról bár sokat beszéltek, de nem csinálták azt.
(Lánchíd Rádió)

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével