Csütörtökön mégis lehet zárószavazás a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról a parlamentben, amennyiben a képviselők négyötöde támogatja a házszabálytól eltérést az erre vonatkozó újbóli voksoláson. A házbizottság rendkívüli ülése után Balsai István (Fidesz) elmondta, ígéretet kaptak a frakcióktól arra, hogy meglesz a négyötödös támogatás és így csütörtökön lehet végleges döntést hozni a törvénymódosításról.
Tóbiás József arról beszélt, hogy várhatóan 2010. augusztus második felétől egyetlen állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál sem korlátozza majd jogszabály a vezérigazgatók díjazását.
Czomba Sándor államtitkár válaszában közölte: egy fideszes vezérigazgató a töredékét keresi annak, „amit az önök börtönfrakciójának bármelyik tagja az elmúlt nyolc évben keresett”. Hozzátette: az új kormány első gazdasági akciótervében azt vállalta, hogy kétmillió forintos bérplafont vezet be a közszférában, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is. Elmondta: a Fidesz–KDNP-kormány a takarékos állami gazdálkodás megvalósítása mellett áll ki. A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház 207 igen, 57 nem szavazattal és 30 tartózkodás ellenében elfogadta.
Hörcsik Richárd (KDNP) kiemelte: a 2011 januárjában kezdődő uniós elnökség hatalmas lehetőség Magyarország számára. Úgy vélte, a magyar európai uniós elnökség költségvetése jelentősen alultervezett. Feltette a kérdést: hogyan áll jelenleg az uniós elnökségre való felkészülés? Igaz-e, hogy 2,1 milliárd forint hiányzik a magyar uniós elnökség költségvetéséből? – kérdezte.
Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: az elmúlt másfél hónapban áttekintették a felkészülés eddigi eredményeit. Az előző kormány már három éve megkezdte a felkészülést, és vannak olyan területek, ahol megfelelően haladtak a dolgok, és van, ahol nem – mondta. Példaként közölte: megfelelően haladt a tisztviselői kar szakmai képzése, de stratégiai döntések nem születtek. A Fidesz–KDNP-kormánynak nem lesz könnyű dolga az uniós elnökséggel, az azonban sikeres lesz – jelentette ki. A fideszes képviselő a választ elfogadta.
Korrupció a parkolóban
Spaller Endre arról beszélt, hogy az elmúlt napokban videofelvételek kerültek elő, amelyek szerint „a budapesti önkormányzati kft. munkatársai nap mint nap bejárnak egy XIII. kerületi autószalonba, majd onnan távoznak, és a környéken parkoló autókat nem ellenőrzik”. A felvételeken az is látszik, mintha valamit átvennének – tette hozzá. Véleménye szerint a parkolási korrupció bárki számára látható, a XIII. kerületben pedig mindennapos jelenség.
Tállai András államtitkár azt felelte: az önkormányzatok felelőssége a közlekedési feltételek biztosítása. A közlekedés részeként kell kezelni a parkolást is – tette hozzá. Az államtitkár tűrhetetlennek nevezte azt a rendszert, ami kialakult a fővárosban, miszerint a közlekedésre szánt pénzeket megcsapolják. Elmondta, hogy a BRFK vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást a XIII. és a IX. kerületi parkolási rendszer ügyében. A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.
Bencsik: Drámai tárgyalások voltak
Hegedűs Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tárgyaló delegációja teátrális körülmények között hazautazott azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Az IMF-en kívül is van élet – fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.
Bencsik János államtitkár erre úgy reagált, hogy nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások drámaiak voltak, az IMF újabb megszorító intézkedések bevezetését szorgalmazta, ugyanakkor a kormánynak az az álláspontja: erre sem lehetőség, sem szükség nincs.
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy ha súlyosan korrupciógyanús esetek maradnak megválaszolatlanul, az súlyosan aláássa a közbizalmat. Példaként a vadászgépek beszerzését említette, felidézve a korábbi döntést a brit–svéd ajánlatról. Hozzátette: Magyarországon a Legfőbb Ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem bukkantak bűncselekményre, ugyanakkor a svéd ajánlattal nem éltek, s nem kérték ki az ottani nyomozás magyar vonatkozású anyagait. Azt kérdezte, a kormány felvette-e a kapcsolatot a svéd hatóságokkal, s egyben a 2001-es beszerzési döntés érdemi indoklását várta.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter elmondta: annyi kivizsgálandó ügyet hagytak a szocialisták az új kormányra, hogy nem győzik, ezért kért egy kis türelmet. Nem állja meg a helyét, hogy a 2001-es döntés bármilyen szempontból korrupt vagy jogellenes lett volna. A 2002 előtti időszakban nincsenek korrupciós nyomok, ezt maga a svéd ügyészség állapította meg – szögezte le, s megvédte a magyar ügyészséget is.
Hagsúlyosabb szerepet kap a művészetoktatás
Michl József (KDNP) a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a finanszírozási feltételek évről évre romlottak, 1992-től – kivéve az előző Fidesz-kormányt – folyamatosan csökkent az e célra fordított összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették – jegyezte meg. Van olyan intézmény, amely azonnali segítség nélkül szeptemberben nem nyitja meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a művészetoktatást.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz, megpróbálják pótolni az elvont összegeket – tette hozzá. Az új nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület is.
Fidesz: az MSZP a bankok oldalára állt
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy másfél millió magyarnak van devizahitele, őket érzékenyen érinti a forint árfolyamának alakulása. Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből ki lehessen segíteni az országot, nem megszorításokra van szükség – mondta. Megjegyezte: az előző kormány 285 milliárddal túlkötelezett, miközben az első fél évben 23 milliárddal lett kevesebb a bevétel.
Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni, annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges egyeztetéseket s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.
Novák elnézést kért
A felszólalások után egy percben elnézést kért a jobbikos Novák Előd, aki bekiabálásaival megsértette a Ház tekintélyét. Schmitt Pál azt kérte, minden képviselő tartózkodjon a sértő bekiabálásoktól.
Az Országgyűlés 345 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a szocialista Bárándy Gergelyt és a jobbikos Gyüre Csabát választotta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökeivé. Schmitt Pál elmondta: a július 5-i ülésen az eseti bizottság összetételére tett javaslatot az Országgyűlés elfogadta, de az ellenzéki frakciók közötti egyetértés hiányában nem választották meg a két alelnököt. Miután a múlt héten továbbra sem született megállapodás ebben a kérdésben – folytatta –, elnöki jogkörében, a frakciók erősorrendjének figyelembevételével tett javaslatot a két alelnöki tisztség betöltésére.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!