Ahogyan arra számítani lehetett, az idei strandszezonnak nem kedvezett a gyakran kiszámíthatatlan és meglehetősen csapadékos időjárás. Kiss Ferenc, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. üzemeltetési igazgatója lapunknak elmondta: egyáltalán nem úgy alakultak a nyitvatartási napok és ezzel együtt a bevételek, ahogy az egyébként elvárható lenne. Az idei strandszezon is – hagyományosan – május elsején indult, ám az eddig eltelt időszak nem ad okot a bizakodásra. Májusban mindössze két nap – a hónap első napja és pünkösdhétfő – volt alkalmas a strandolásra. Hasonlóan alakult a június is: mindössze egyetlen hétvége volt alkalmas arra, hogy az emberek vízben töltsék az idejüket.
Természetesen a rendkívül csapadékos időjárás a felelős a rossz eredményekért, s mindemellett a Palatinusnál és a Dagálynál még árvízi védekezésre is szükség volt. Ez mintegy ötvenmillió forintba került – hívja fel a figyelmet az üzemeltetési igazgató. A július és eddig az augusztus tudta hozni a látogatottságot: a hőségriadó és a kánikulai meleg júliusban hétköznapokon 20 ezer, hétvégi napokon 28 ezer fürdőzni vágyót hozott a strandokra. Egy szeptemberi „indián nyár” még megmozgathatja az embereket – mondta Kiss Ferenc. Szavai szerint a Sziget-fesztivál hete is „pörgött”, ugyanis a rendezvény ideje alatt százezer ember vágyott a víz mellé, s zömmel szigetlakók. Az augusztussal kapcsolatban hétköznapokon 15 ezer, hétvégi napokon 25 ezer főről szólt az üzemeltetési igazgató, aki megemlítette azt is, hogy a májusi és júniusi zárva tartások napi tízmillió forint veszteséget termelnek a cégnek. Ez pedig rossz hír, ha azt nézzük – ahogy az üzemeltetési igazgató is elmondta –, hogy a BGYH milyen mértékű veszteséggel működik, a kiesett időszakot pedig „anyagilag lehetetlen behozni”.
Árérzékenyek a fürdőzők
Mint megtudtuk, évi több száz milliós veszteséget termel a BGYH, 2008-ban 800 milliós, míg idén 500 milliós mínuszban van a társaság. A csökkenést Kiss Ferenc a működés racionalizálásával, a létszám csökkentésével és az üzemeltetési költségek mérséklésével magyarázta lapunknak. Megtudtuk azt is, hogy a válság 2008-ban nem „legyintette meg” a BGYH-t, ugyanakkor egy évvel később már voltak „rezdülések”, főleg az üdülési csekk megadóztatása miatt. Ugyanakkor a fentebb említett költségcsökkentő intézkedéseket összességében sem a válság, hanem az egyébként is fennálló veszteséges működés kívánta meg.
Száz forinttal emelkedtek a jegyárak a tavalyihoz képest – mondta kérdésünkre Kiss Ferenc. Egy felmérésre hivatkozott, amely szerint a fürdőzők rendkívül árérzékenyek. E kismértékű emelés mellett „bővült a kedvezmények köre”, valamint speciális bérletek vásárlására is van lehetőség.
Főleg az időjárás tett keresztbe a szektornak
Több körülmény is akadt az idén, amelyek nehéz helyzetbe hozták a strandokat, illetve a fürdőket – mondta az MNO-nak Németh István. A Magyar Fürdőszövetség (MFSZ) társadalmi elnöke nem meglepő módon az időjárási tényezőt emelte ki mint olyan faktort, ami visszavetette – országosan – az üzemeltetők bevételeit. A júliusi „szebb napok” nem tudják kompenzálni a veszteséget – teszi hozzá Németh. Szavai szerint a körülbelül hatvanmilliárdos bevételt realizáló szektor az idén legalább 10-15 százalékos veszteséget kénytelen elkönyvelni.
Németh megjegyezte: belföldön takarékoskodnak az emberek, figyelnek az árakra, így például jelentősebb jegyáremelést nem lehet véghezvinni. A külföldi vendégekkel kapcsolatban úgy vélekedett: a német fürdőzők ugyan fegyelmezetten tartják magukat fürdőzési szokásaikhoz, ám „ha meg kell húzni a nadrágszíjat, akkor ők is inkább belföldön költik el a pénzüket”. Sárváron, Bükfürdőn a felméréseink szerint 1-2 százalékos a visszaesés – teszi hozzá az MFSZ társelnöke.
Új szemléletre van szükség a kilábaláshoz
Nincsenek jó helyzetben a fürdők és a strandok, Németh István szerint új szemléletet kell meghonosítani a szektorban. Meg kell találnunk annak a módját, hogy a hagyományos fürdőzést és strandolást kedvelők mellett másokat is be tudjunk hozni a vizek mellé – állítja az MFSZ társadalmi elnöke. Előtérbe kell helyezni az egészségmegőrzést, tematikus és kulturális programokkal, illetve aktív pihenési lehetőségekkel kell megnyerni az embereket. E folyamat be is indult – derül ki Németh szavaiból –, hiszen péntek 13-án megrendezték és sikerrel le is bonyolították a strandok éjszakáját. Elindítják a magyar fürdőkultúra napját is, amelynek messzire visszanyúló fürdőkultúránk népszerűsítése mellett az is aktualitást ad, hogy a jövő esztendő az egészségturizmus éve lesz. Rendezvényekre, konferenciákra lehet számítani majd ebben az időszakban – hívja föl a figyelmet Németh István.
A saját erő nem elég
A szektor saját erőből nem tudja megoldani a gondokat, ugyanis alapproblémákkal kell szembenéznünk – válaszolta kérdésünkre a szövetség társadalmi elnöke. Foglalkozni kellene a nyereséges működést biztosító gazdasági és jogi környezettel. Németh István a korábban nem tapasztalt stabilitást és kiszámíthatóságot is nagyon fontosnak nevezte. Szavai szerint nem zökkenőmentes az együttműködés a szövetség és az Országos Egészségügyi Pénztár között. A gondok a támogatások kifizetésének mértéke és módja körül bontakoznak ki, s hiába ültek le még 2008-ban egy közös egyeztetésen lefektetni az együttműködés alapjait, semmilyen konkrét eredménye nem lett az akkori ártárgyalásoknak – hívja fel a figyelmet a társadalmi elnök, aki abban reménykedik, hogy az új kormánnyal ősszel le tudnak ülni a helyzet rendezése érdekében. „A nem rendezett tb-finanszírozás miatt a költségek egyre nagyobb hányadát kellett áthárítani a betegekre, ám nem lehet őket a végtelenségig terhelni.”
Németh szerint a szektor jogi helyzetét is rendezni kell, mivel egy 1996-os rendelet szabályozza a területet. Azóta számos változás állt be, az első Széchenyi-terv is új lehetőségeket szabott, egy elavult jogi környezetben nem lehet megfelelően működni – fogalmazott a szövetség elnöke.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
