Deszkával összekötött bödönhajók jártak sokáig a két part között, aztán az 1700-as évek végén történt, ötven személy halálával járó balesetet követően építették az első lapos, vitorlás fa révhajót – magyarázta Bóday Pál, akinek a makett elkészítésében Visnyei Balázs volt a társa. – Mára méltatlanul feledésbe merültek a balatoni halász, és révész hagyományok.
Mi három kiváló forrásból tájékozódtunk: Miklós Tamás révfülöpi polgármester írt tanulmányokat a hajdani révészéletről, Zákonyi Ferenc helytörténész, hajdani siófoki jegyző is írt e témáról, és Krúdy Gyula Balatoni révészek című novelláját is felhasználtuk. Ez utóbbit egyébként 1921-ben írta Krúdy, és még akkor is hat révész evezte ezt, az általunk most egy a húszhoz méretaránnyal elkészített hajót. Akkoriban elsősorban persze még szekerek hajtottak föl rá.
Bóday Pál szívesen átadná a makettépítés tudományát a szezonon kívül a Hotel Magiszternbe, vagy más siófoki üdülőbe érkező gyermekeknek és felnőtteknek, kiegészítő programként. – A hajómakettet a Balaton körül mindenütt bemutatnánk, azzal a nem titkolt céllal: szeretnénk meggyőzni a polgármestereket, hogy építsük meg összefogás révén a hajót a korabeli eredeti méretében. Úgy, ahogyan a viking hajókat vagy a portói borszállító bárkákat korhűen megépítették.
Turistacsalogató csemege lehetne ez, akár ki is lehetne próbálni, hogyan is eveztek anno a balatoni révészek. Hiszen a korabeli írások szerint nem csak énekeltek a két part között, hanem át is engedték az evezést a vállalkozó szelleműeknek.
(sonline.hu)
egyesült királyság
Illegális migráció: Sötét összefüggések rajzolódnak ki a legújabb adatokból
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!