„Ketyegő bombával a hasamban hagytam ott a sereget”

 „Ketyegő bombával a hasamban hagytam ott a sereget” – így mesél élményeiről az izraeli katonaság egyik női sorkatonája. A The Guardian „a világ legerkölcsösebb hadseregének” két volt tagjával beszélgetett. A kormányzat és az államok közötti konfliktus egyre élesedik: egy massachusettsi seriff nem akar szövetségi elítélteket látni börtönében – írja a CNN.

The Guardian (www.guardian.co.uk)

„Ketyegő bombával a hasamban hagytam ott a sereget” – így mesél élményeiről az izraeli katonaság egyik női sorkatonája. A The Guardian „a világ legerkölcsösebb hadseregének” két volt tagjával beszélgetett.

Izrael azon kevés országok közé tartozik, amely 18 éves kortól a nőket is két éves katonai szolgálatra kötelezi. 90 százalékuk könnyű megbízatást kap, főként zsidók által lakott területen – a maradék egytized azonban megszállt tartományokba kerül, és ez sok nő számára egész életre meghatározó negatív tapasztalatot jelent. „Megszállás” – ez a szó bírta rá végül Inbar Michelzont a megszólalásra.

„Úgy éreztem, mintha valaki kimondta volna a kimondhatatlant. Sokkoló volt. Ott volt ez a grafiti, mely a megszállás megszüntetését követelte – elgondolkodtatott, úgy éreztem, beszélnem kell arról, amit láttam. Ketyegő bombával a hasamban hagytam ott a sereget. Úgy éreztem magam, mintha az ország szeméttelepére kerültem volna, mintha tudnék egy piszkos titkot, amiről senki sem beszélhet” – magyarázza. „Bizakodóan kezdtem meg a szolgálatot, tenni akartam a hazámért” – emlékszik vissza Michelzon, akit 2000-ben, a második intifáda idején vezényeltek Erezbe, Izrael és a Gázai övezet határára. – „Nagy volt a feszültség, lövöldözések, robbantások… lassan értettem meg a helyzetet. Komolyan meg kell nehezítened az arabok dolgát – ez a legfőbb szabály – hiszen ők az ellenség. Egyszer – felettesem parancsára – több órán keresztül várattam egy egyszerű palesztin asszonyt. Láttam, hogy a társaim nevetve ütik az arabokat, és egyedül éreztem magam. Azt hittem, velem van a gond, és ez a normális magatartás”.

Michelzon idegösszeomlással szerelt le az IDF-től, melyen csak egy brazíliai út és két év terápia tudott segíteni. „Ha a seregben szolgálsz, férfiasnak kell lenned. Nincs helye az érzelmeknek: mindannyian azon versengtünk, ki tud keményebb lenni. A lányoknak bizonyítaniuk kell, ezért sokszor durvábban viselkednek, mint a férfiak” – mondja.

Dana Golan hasonlóképp vélekedik. A most huszonhét éves asszony a ciszjordániai Hebron városában töltötte katonaidejét, a 300 férfi mellé beosztott 25 nő egyikeként. Hasonló kétségei voltak, mint Michelzonnak, mégsem beszélt róluk: a kétségek ugyanis a gyengeség jelei. Golan sorkatonai szolgálatának legkeményebb helyzete akkor jött el, amikor hajnalban fegyverekért kellett átkutatnia egy palesztin család lakását. „Mindent felforgattunk, de semmit sem találtunk – emlékszik vissza. – A gyerekek rémülten figyelték a műveletet. Arra gondoltam, mit éreznék, ha én lennék az a négy éves kölyök? Hogyan nőnék fel? Abban a pillanatban rájöttem, hogy szükségünk van áldozatokra, ezért csináljuk az egészet. Egy jó megszállónak konfliktusra van szüksége”. Amikor öreg palesztin boltosoktól lopó bajtársait jelentette a feletteseinél, csak annyit mondtak neki, vannak dolgok, amikkel nem kell foglalkoznia.

Golan szerint az egész társadalom így működik: mivel a katonaság mindenki számára kötelező, az emberek nem beszélnek a szörnyűségekről. „Ezek a dolgok velünk történnek, a nővérünkkel, a lányunkkal, az apáinkkal. Az emberek ezért nem akarják meghallani a rossz dolgokat”.

CNN (www.cnn.com)

A kormányzat és az államok közötti konfliktus egyre élesedik: egy massachusettsi seriff nem akar szövetségi elítélteket látni börtönében – írja a CNN.

Andrea Cabral szerint a szövetségi kormányzat és az állami szerv között olyan szinten megromlott a kapcsolat, hogy ha nem következik be sürgős változás, nem lesz hajlandó befogadni a szövetségi elítélteket.

A seriffnél akkor telt be a pohár, amikor egy bostoni lapból volt kénytelen értesülni a börtönében végzett szövetségi vizsgálat eredményéről. „Ha ilyen szintű kommunikációra sem képesek, ha ennyi információt sem osztanak meg velünk, akkor a szövetség nem hozhat többé őrizeteseket ebbe az intézménybe. Kénytelenek lesznek máshová vinni őket” – nyilatkozta Cabral a CNN-nek. A seriff szerint a kormányzat által támogatásként kiutalt nyolc millió dollár sem fedezi megfelelően a kiadásokat, hiszen csak a személyzet évi hat millióba kerül.

A szövetségi hatóságok vizsgálják a kérdést.