A 43. parlamenti választást rendezik Ausztrália történetében augusztus 21-én szombaton, amelyen 14 millióan járulhatnak a szavazóhelyiségekbe. Az ellenzéki Liberális-Nemzeti koalíciót Tony Abbot vezeti, míg a kormánypárti Ausztrál Munkáspártot Julia Gillard.
Az ausztrál alsóházba 150 főt választanak egyéni kerületi rendszerben és létezik az alternatív szavazat rendszere is. Ennek során a választópolgárnak preferencia-sorrendet kell felállítania. Ezen sorrend alapján megnézik az egyéni körzetben, hogy valaki elérte-e a szavazatok több mint 50 százalékát. Ha nem, akkor második lépésben, akinél preferencia-sorrendjének első helyén, az utolsó helyen végzett jelölt áll, nem ezt a jelöltet, hanem sorrendjének második tagját veszi figyelembe a szavazat elszámolásakor, s így az utolsó helyen végzett jelölt kiesik a további versengésből.
Ez a folyamat addig tart, míg valamely jelölt így meg nem szerzi a szavazatok több mint felét, s ezáltal a mandátumot. Ebben a rendszerben ajánlatos a pártoknak tájékoztatniuk választóikat a preferencia-sorrendről, elkerülvén azt, hogy másodikként rangsorolva éppen egy olyan párt jelöltjét juttassák mandátumhoz, amely kellemetlenül érintené az elsőként preferált jelölt párjának érdekeit.
Gyorsan váltottak miniszterelnököt
A 2007-es parlamenti választást 11 év után az Ausztrál Munkáspárt (ALP) nyerte meg. A párt 83 helyet szerzett a 150 fős alsóházban, így a miniszterelnöki posztot Kevin Rudd foglalhatta le. Az ellenzéki koalíció, amely az Ausztrál Liberális Pártból (LPA) és az Ausztrál Nemzeti Pártból (NPA) áll 65 helyett szerzett. A két párt a mostani voksoláson is szövetségesként indul. Az egyéni kerületi rendszer miatt a zöldek hiába szereztek közel 8 százalékot egyetlen képviselői helyet sem tudtak megnyerni három évvel ezelőtt.
Rudd kormányzása alatt Ausztráliát gyakorlatilag elkerülték a világgazdasági válság negatív hatásai. Véleménye szerint intézkedései révén félmillió állást mentettek meg. Bukását június végén egy sikertelen környezetvédelmi reformnak, és a jól jövedelmező ausztrál bányászati szektor megadóztatásának köszönheti. Pártja úgy döntött, hogy Julia Gillardnak, addigi helyettesének szavaz bizalmat.
Sok a billegő körzet
Gillard miniszterelnöksége elején azonnal kiírta az előre hozott választást, de emellett még több függőben lévő kérdést is megoldott. Többek között a bányaipari cégek adóját is sikerült rendeznie és a héten bejelentette, hogy „alkalmas” időpont lehet a királynő halála ahhoz, hogy Ausztrália megszabaduljon a brit uralkodóház gyámsága alól.
A mostani választás rendkívül szorosnak ígérkezik, mivel a munkáspárti kormány 52-48 arányban vezet az ellenzékkel szemben és 40 olyan egyéni körzet van, ahol nagyon szoros befutóra lehet számítani. Ami az ALP esélyét javítja, hogy Gillard közel 15 százalékkal népszerűbb, mint ellenzéki riválisa. Politikai elemzők szerint az elmúlt évtizedek egyik legszorosabb eredménye születhet meg szombaton. A szavazók bizonytalanságot növeli, hogy sem Gillardot, sem az az ellenzéki Abottot nem ismerik eléggé, ezért könnyen lehet, hogy sokan csak az utolsó pillanatban fognak dönteni.
Az ellenzéki pártok fő programpontja a bevándorlási szabályok szigorítása, a költségvetési hiány csökkentése és az emelkedő megélhetési költségek csökkentése, emellett Abott ellenzi a bányászati cégekre kivetett adókat is.
(Forrás: asiaone.com)
