Cséfalvay Zoltán egy ausztriai gazdasági fórumon újságíróknak azt is elmondta, hogy a kormány az idei 3,8 százaléknál 2011-re kisebb GDP-arányos államháztartási hiányra törekszik. Úgy vélte továbbá, hogy a magyar gazdaság növekedése 0,6 és 0,8 százalék között lesz ebben az évben.
Megismételte azt is, hogy a kormány nem tervez új pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután az ősszel lejár a jelenleg érvényes szerződés. Hozzátette: pozitív jelzés volt Magyarországnak az a stratégiája, hogy IMF-pénzek nélkül finanszírozza magát. „Mindenkinek – az IMF-nek, az EU-nak és Magyarországnak – az a közös célja, hogy Magyarország a kötvénypiacról finanszírozza a deficitjét. Az jó jel, hogy ezt több mint egy éve sikerül elérni.”
Arra a kérdésre, vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet (flexible credit line – FCL), Cséfalvay Zoltán azzal válaszolt, hogy Magyarország „nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja”. (Mint a Dow Jones megjegyezte, eddig három ország, Lengyelország, Mexikó és Kolumbia kapott ilyen hitelt, de egyik sem hívott le belőle.)
Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra. „Normálisnak tekinthető az árfolyamok hasonló jellegű mozgása. Korábban is nagyon sokszor az mozgatta a forintot, hogy mi történik Amerikában, illetve a globális piacon.”
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a „piac számára fontosabb az, hogy megállapodás születik a költségvetésről, amiben bízhatnak, mint az adat”.
A Magyar Nemzeti Bank szerdán arra figyelmeztetett, hogy a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. Simon András, a jegybank szóvivője azzal érvelt, hogy a forint leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. A bankok szempontjából pedig a devizahitel-portfólión hitelezési veszteséget okoz a forint gyengülése, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket, és ezen keresztül korlátozza a bankok hitelezési aktivitását.
Alapvetően a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának mérséklődése miatt kedd este minden eddigi rekordot megdöntött és 223 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama a forinttal szemben. A frank kedd délelőtt egymás után állította be árfolyamrekordjait a forinttal szemben, de később mérséklődött – kereskedők szerint a folyamatok nemzetközi hatásokat tükröztek. Kedd délután az eurót 285,71 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szerdán már 287,23 forintig erősödött.
A svájci frank árfolyama stabilizálódott csütörtök reggelre, 218,33 forint volt, szerda este 218,39, majd ismét erősödött a frank az euróhoz képest csütörtök délelőtt, miután nyilvánosságra került, hogy a svájci gazdaság a várakozásoknál erőteljesebben bővült a második negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa legutóbbi, augusztus 23-i ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén. Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, áprilisig 4,25 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot.
Az utolsó kamatcsökkentéskor az eurót 262,50 forinton jegyezték, a svájci frank 183 forinton állt.
(MTI)
origo.hu
Kiskapu a nyugdíjhoz: mit kínál a résznyugdíj 2025-ben?
