A ritkaföldfémeket számos fejlett technológiai területen használják, így például a hadiiparban rakéták irányító rendszereiben, repülőgépek sugárhajtóműveiben, műholdakban és kommunikációs berendezésekben. A világ gyakorlatilag teljes mértékben ki van szolgáltatva Kína szállításainak. „Ami a Közel-Keletnek az olaj, az Kínának a ritkaföldfém ásványkincs” – mondta a kínai gazdasági reformokat bevezető Teng Hsziao-ping már 1992-ben.
A világ ritkaföldfém készleteinek mintegy harmada található Kínában. De miközben a nyugati iparosodott országok elhanyagolták a nyersanyag kitermelését, Kína nagy hangsúlyt helyezett a bányászatra. „Ritkaföldfémek nélkül nem létezhet fejlett technológiai ipar” – mondta a legnagyobb kínai nyersanyag kitermelő régióban, Belső-Mongóliában található Baotou polgármestere.
A kínai Antaike tanácsadó vállalat szakértője szerint más nagy nyersanyagkészlettel rendelkező országok, például az Egyesült Államok és Ausztrália a túl alacsony beszerzési árak miatt hagyott fel saját készleteinek kitermelésével.
Kijózanító jelzés az egész világ számára, hogy Kína a második félévre 72 százalékkal 8 ezer tonnára csökkentette a ritkaföldfémek kiviteli kvótáját. Tavaly az ország még 28 ezer tonnát exportált.
A csökkentés okaként Kína az alacsony árak mellett nemzetbiztonsági érdekeit, környezetvédelmi megfontolásokat és az illegális kitermelés elleni harcot hozta fel. A kínálat mesterséges csökkentése természetszerűleg az árak emelkedését vonja majd maga után, és a kitermelésben érdekelt bányavállalatok piaci tőkeértéke is az egekbe szökik majd.
Az Egyesült Államokban a Kongresszusi Számvevőszék (GAO) már áprilisban megkongatta a vészharangot a hadiipar kínai nyersanyagszállításoktól való függősége miatt. A belső amerikai szállítási csatornák ismételt kiépítése azonban a jelentés szerint akár 15 évet is igénybe vehet. Beruházásokra, új technológiák kifejlesztésére, valamint külföldi vállalatok tulajdonában lévő szellemi termékek megvásárlására lenne ehhez szükség.
A problémára már az EU-ban is felfigyeltek egy jó ideje. A kínai döntés „alaposan felforgatja a beszállítási csatornákat” – mondta az EU pekingi kereskedelmi kamarájának egykori elnöke Jörg Wuttke. Az árak emelkedése viszont szerinte a világ más tájain újraindítja majd a kitermelést. A kínaiak indítékairól azonban csak találgatni tud, mint mondta, „gyakorta protekcionista megfontolások játszanak szerepet”. Antonio Tajani, az EU Bizottság alelnöke szerint a kínai lépés Európa új technológiák és innováció terén játszott vezető szerepét sodorja veszélybe, „ezért biztosítanunk kell a vállalatok nyersanyagforrásokhoz való zavartalan hozzáférését”.
Kína mindenesetre biztosította saját beszerzési forrásait. Az amerikai kongresszus számára készített egyik jelentés szerint „Kína felhasználási igénye 2012-re meghaladja majd a belföldi termelést”. Az ország lendületes gazdasági növekedése, amely mára a világ második legnagyobb nemzetgazdaságává emelte, a belföldi keresletet is rohamléptekben növeli. „Nemzetbiztonsági kérdésről van szó” – mutatott rá egy kínai szakértő.
(MTI)
origo.hu
Megfeneklett egy uszály Dunaföldvárnál
