Az emberek pártpreferenciája különösen a tízezernél népesebb városokban befolyásolja a polgármester-választás eredményét, a kistelepüléseken kevésbé – hangsúlyozta Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese az MTI-nek. Mint mondta, már a tavaszi országgyűlési választás is azt mutatta, hogy az egyéni jelöltek személye ritkán meghatározó, és mivel a pártok támogatottsága alig változott április óta, a nagyvárosokban a tavaszihoz hasonló eredményre lehet számítani az október 3-i önkormányzati választáson.
Hasonlóan vélekedett Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a politikailag jelentős, tízezret meghaladó lélekszámú települések döntő többségében és minden megyei listás szavazáson kormánypárti győzelem várható. A választási szisztéma átalakításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a kompenzációs lista rovására az egyéni mandátumok súlyát erősítette, így már a viszonylag kisebb különbséggel nyerő fideszes jelöltek esetén is borítékolható a jobbközép képviselő-testületi többség. „A Fidesz–KDNP népszerűsége annyira megdönthetetlennek és országosan kiegyenlítettnek tűnik, hogy az esetek döntő többségében felül fogja írni a helyi sajátosságokat” – mondta az MTI-nek a politológus, megemlítve, hogy noha az önkormányzati választásokon általában komoly szerepük van a helyi tényezőknek, és egy-egy sikeres polgármester akár „ellenszélben” is magával tudja húzni az őt indító párt támogatottságát, ez most elvétve fordulhat elő. A kormánypártok számára „kötelező” a siker, ez kiemelten vonatkozik Budapestre, az összes megyei közgyűlésre, a megyei jogú városok és a tízezer lakos feletti települések túlnyomó többségére – ismertette Szánthó Miklós.
A választási esélyekről szólva Juhász Attila elmondta: Tarlós István győzelme egyértelműnek tűnik, a kérdés inkább az, hogy a kormánypártok megszerzik-e a többséget a Fővárosi Közgyűlésben. A politológus szerint erre jó esély van, mivel ehhez a pártszövetség számára az áprilisi budapesti eredmény reprodukálása is elegendő, „és akkor még nem vettük számításba, hogy a Fidesz várhatóan jobban mozgósítja szimpatizánsait riválisainál”.
A Political Capital igazgatóhelyettese úgy véli, a szocialisták elsősorban a szegedi és a XIII. kerületi polgármesteri cím megtartásában bízhatnak, Miskolcon pedig az ad esélyt az MSZP-nek, hogy a főleg Észak-Magyarországon erős Jobbik sok szavazatot vihet el a Fidesz–KDNP jelöltje elől. Juhász Attila szerint e régióban a tavaszi eredményekből kiindulva a Jobbik akár polgármesteri címeket is szerezhet – például Ózdon –, és elképzelhető, hogy a megyei és egyes városi közgyűlésekben a kormánypártoknak nem lesz egyedül többségük.
Szánthó Miklós is úgy látja, mindössze néhány olyan megyei jogú város van, ahol a helyi baloldal beágyazottsága kérdésessé teszi a kormánypártok sikerét. Ezek közé sorolta Salgótarjánt, Szegedet, Szombathelyt, Tatabányát, valamint a budapesti kerületek közül Angyalföldet és Újbudát. Mindazonáltal a szocialista jelölteken rajta van a párt hiteltelenségének a bélyege, és ez hat a népszerű városvezetők esélyeire is – emelte ki a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, az MSZP ezért folyamodhatott az „álcázás” eszközéhez, és így fordulhat elő, hogy a párt politikusai helyenként civil szervezetek „márkaneve” alatt vagy az MSZP hagyományos imázsát mellőző kampánnyal indulnak. Ezzel kapcsolatban Juhász Attila úgy vélekedett, ez önmagában nem segíti a szocialista jelölteket a jobb eredmény elérésében, ugyanis „mindenki tudja róluk, hogy kicsodák”. A Political Capital igazgatóhelyettese szerint a Fidesz–KDNP akkor minősítheti majd sikeresnek az önkormányzati voksolást, ha a tavaszihoz hasonló, elsöprő eredményt ér el. Így – folytatta – a kormánypártok elmondhatnák, hogy fél év után sem csökkent a támogatottságuk, miközben a kormányzati hatalom kézben tartása mellett a politikai szempontból jelentős önkormányzatok nagy többségét is ők irányíthatnák.
Összecsap az MSZP és a Jobbik
„Az MSZP esetében csodaszámba menne, ha meg tudná őrizni jelenlegi polgármesteri helyeinek többségét. Szegeden és Miskolcon kívül aligha indulnak eséllyel bármelyik megyei jogú város polgármesteri címéért, s ha mégis nyernének például Salgótarjánban vagy Dunaújvárosban, az bravúrnak számítana” – mondta Juhász Attila. Az elemző arra is kitért, hogy az északi megyékben nagy harc várható a második helyért az MSZP és a Jobbik között, utóbbi ugyanakkor komoly eredményként könyvelhetné el, ha sikerülne főpolgármester-jelöltet állítania, míg az LMP-nek nem.
Juhász Attilával szemben nem számít a Jobbik jelöltjeinek polgármesteri győzelmére Szánthó Miklós, szerinte erre elhanyagolhatóan kicsi az esély, ráadásul a pártnak a tízezernél népesebb településeken osztoznia kell a többi ellenzéki erővel a kompenzációs mandátumokon. Az első önkormányzati választására készülő LMP számára az volna a siker, ha a fővárosban a Jobbikot megelőzve és az MSZP-t megszorongatva a „mérleg nyelvévé” válna, azaz megakadályozná, hogy a kormánypártok egyedül közgyűlési többséget szerezzenek – mondta Szánthó Miklós.
Juhász Attila ugyanakkor hangsúlyozta: kétségessé teszi az LMP jó szereplését, ha a párt már a szükséges számú ajánlószelvény összegyűjtését sem tudja teljesíteni, mert bizonytalan, hogy szimpatizánsai ez esetben mekkora arányban vennének részt a hagyományosan alacsonyabb szavazási hajlandóságot hozó önkormányzati választáson.
(MTI)
