Hol vagy, László király?

A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, Szent László és Zsigmond temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása – írja a műemlékem.hu.

A pusztulás évei, évtizedei után tavasszal végre elkezdődhetett a nagyváradi vár helyreállítása. A rehabilitáció során a korábbi receptet követik: a várat övező külső terület néhány évvel ezelőtti felújítása, parkosítása után most a bástyákon belüli épületeken dolgoznak, hogy eljussanak majd a legbelső palota-ötszöghöz.

A nagyváradi vár nem csak kárpát-medencei, de európai egyetemes értékét tekintve is kiemelkedő. Szent László monostort és püspöki székhelyet alapított ezen a helyen, azonban a székesegyház a király halálakor még valószínűleg nem volt készen. A királyt így Somogyváron temették el, s csak később szállították át a földi maradványait Váradra. A legenda szerint a holttestet szállító kocsi magától gördült a városba, azonban ez csak az első volt a székesegyháznak a 12-15. században hírnevet és tekintélyt hozó csodák közül. László sírjánál a feljegyzések szerint több zarándok is meggyógyult, így mind fontosabbá vált az országban a király és Nagyvárad kultusza. Szentté avatásakor, 1192-ben felnyitották a sírt, átépítették, a fejet pedig leválasztották a testtől és a sír fölött ereklyetartóban, hermában helyezték el.

A katonaság birtokolta a várat egészen az 1990-es évek közepéig. Ekkor adták át ugyancsak leromlott állapotban a városnak. A 20. század második felében a vár körül panelházakat emeltek, jelenleg a nyugati kapuval szemben ortodox templomot építenek – ezekkel szétdarabolták a város eredeti szerkezetét.

A város vezetését már jó ideje foglalkoztatta a vár rehabilitációja. Elsőként a külső ötszög körüli területet parkosították, magának a várnak a felújítása főként uniós forrásból, csaknem 2,5 milliárd forintért valósul meg 2015-ig. „A belső ötszög felújítása 2011-től kezdődhet, ekkor az egykori fejedelmi palota nyugati szárnya következik. A legrosszabb állapotú, beomlott tetejű északi szárnyra is ezután kerülhet sor, azonban ehhez még meg kell nyerni a következő uniós pályázatot – mondta Emődi Tamás művészettörténész. – A várudvar és így a középkori székesegyház, valamint a hozzá tartozó temetkezések régészeti feltárásáról egyelőre nem esik szó, ami nem feltétlenül baj, hiszen a föld alatt legalább biztonságban van. Most azonban sem szakember, sem forrás nincs a feltárására, hiszen az erőket a már megkezdett felújítás köti le még éveken át.”

Arra, hogy egyelőre nem tervezik az egykori székesegyház feltárását és bemutatását, magyarázatot adhat az Európai Unió sokat kritizált pályázati rendszere, hiszen kész tervekkel kell indulni, amiktől csak kis mértékben lehet eltérni a későbbiekben, vagyis nem támogatják az előkészítést, a kutatást. Így a templom feltárását a városnak kellene finanszíroznia. A szakemberek évek óta szorgalmazzák, hogy két lépcsőssé alakítsa át az unió az ilyen beruházások pályáztatását (az első lépcsőben a kutatásra kerülne sor, hogy ennek eredményei szerint állíthassák össze a második lépcsőben megvalósuló helyreállítási terveket), azonban a brüsszeli döntéshozókat még nem sikerült meggyőzni.

Magyarországi műemlékvédelmi szakemberek így attól tartanak, hogy a vár jelenlegi felújítási ütemterve szerint elmaradhat a székesegyház teljes feltárása, hiszen még ha folytatnak is majd teljes feltárást a várudvaron, a már felújított épületekhez nehéz lesz hozzáilleszteni a székesegyház bemutatását (akár egy föld alatti térszint kialakításával). Egyidejű feltárásra és egységes koncepcióra volna tehát szükség, azonban ezt nem támogatja a finanszírozási rendszer.

(muemlekem.hu)