Kulcsár Anna: Egy: 2006 őszén rendkívüli helyzet uralkodott, ők nem voltak erre felkészülve. Kettő: mindent megtettek. Három: mások többet is tehettek volna. Az álszent nyilatkozatokból az hámozható ki, hogy a közbiztonság, a jogbiztonság fenntartásáért felelős szervezetek hibás döntéseinek középpontjában az igazságszolgáltatás elégtelen működése állt. Sem a rendőrség, sem a büntetés-végrehajtás nem merte volna megtenni azt, amit megtett, ha az ügyészség és főként a bíróság a helyzet magaslatán áll. A rendőrség által őrizetbe vett személyeket ugyanis csak akkor lehetett volna börtönbe juttatni, ha ezt a bíróság megengedi. Ez pedig csak akkor történhetett volna meg, ha a nyomozási bíró megállapítja, hogy valóban fennáll a bűncselekmény gyanúja, s valószínűsíthető a bűnismétlés is. Frech Ágnes már 2007 januárjában rögzítette, hogy a nyomozási bírók túlnyomórészt nem győződhettek meg a letartóztatás feltételeiről, mert csak néhány percük volt az ügyek elbírálására.
Az írást itt olvashatja.
(Magyar Nemzet, 2010. szeptember 27.)
