The Guardian (guardian.co.uk)
Hatmillió embernek számolta el az adóját a brit adóhivatal – írja a The Guardian. 1,4 millióan kevesebbet, míg 4,3 millióan többet fizettek be a kincstárnak a kelleténél.
A problémás esetek elsöprő többsége a PAYE-rendszerben adózók közül került ki. A „fizess, ahogy keresel”-ként lefordítható tervezetet választóknak az állam fizetésükből egyből levonja az adót és a járulékokat. A helyes összeget minden év végén ellenőrzik, ha azonban a dolgozó egyéb, más rendszer segítségével bevallott juttatásokat kap (ilyen lehet például egy munkahelyi autó), az megzavarhatja az Adó- és Vámhivatal (HMRC) munkatársait – idén valószínűleg a legtöbb esetben ez történt.
A több mint egymillió alulfizető mindegyike átlagosan 1400 fonttal tartozik, de az ötezret csak rendkívül kevés hátralék haladja meg. A hivatal ezektől a személyektől nem kér azonnali fizetést, tartozásukat a jövő évben folyamatosan, részletekben is rendezhetik – azaz 2011-ben körülbelül havi 100 fonttal kevesebbet vihetnek haza. A HMRC azonban saját hibáját is elismeri: aki bizonyítani tudja, hogy minden szükséges adatot biztosított, és jóhiszeműen, nem saját hibájából fizetett kevesebbet, annak akár az egész hátralékot elengedhetik. Az 1,4 millió adózó összesen körülbelül kétmilliárd fonttal tartozik a hivatalnak. Lényegesen többen, 4,3 millióan azonban örvendezhetnek: ők ugyanis összesen 1,8 milliárd fonttal túlfizették kötelességüket, tehát egyenként átlagosan 418 font visszatérítésre jogosultak. A HMRC egyébként idén szerzett be új számítógépes rendszert, melytől épp az ilyen típusú problémák visszaszorítását várják. A hivatal sietett leszögezni, a 40 millió PAYE-adózó többségét nem érintette a fennakadás, az év közben is változó körülmények miatt pedig mindig lesznek hibák.
Az adóhivatal dolgozik a hiba kijavításán: az első 45 ezer érintett már kedden megkaphatja a fizetési felszólítást vagy a visszatérítést. Anita Monteith, az Okleves Könyvelők Országos szövetségének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet mindenkit, fizetés előtt mindenképp ellenőrizze a HMRC számításait. „Ha ismét nincs minden rendben, hívják fel a hivatalt – tanácsolja. – Bár lehetséges, hogy a vonal túlterhelt lesz”.
The Washington Post (washingtonpost.com)
Mégis lehet élet a Marson? – teszi fel a kérdést a The Washington Post. A Viking 1 és 2 1976-ban nem talált életet a vörös bolygó felszínén – kutatók szerint azonban nem a Marssal volt a baj, hanem a szondával.
A két Viking mintát vett a marsi homokból, majd a melegítés hatására felszabaduló anyagokat vizsgálta. Csak két szerves vegyület került elő: metil-klorid és metilén-klorid, ezeket pedig a tudósok az űrszonda tisztításához használt vegyszerek nyomainak tudták be. 2008-ban azonban a Phoenix marszonda újabb klórtartalmú vegyületet, perklorátot fedezett fel a bolygó sarki talajában.
Az új tanulmány szerzői ezért megkeresték a Föld „legmarsibb” talaját – a chilei Atacama-sivatag homokját – és ezt perkloráttal melegítve reprodukálták a harminc évvel ezelőtti tesztet. A sivatagi föld természetesen tartalmazott szerves vegyületeket, a kísérlet végére azonban ezekből nem maradt semmi, csak szén-dioxid, metil-klorid és metilén-klorid – pontosan azok az anyagok, melyeket a Viking szonda is megtalált. A perklorát melegítés hatására elnyeli a szerves molekulákat – valószínűleg ez történt a Viking kísérletekor is. A kutatók többször is megismételték a tesztet, és az eredmény mindig hasonló volt: valamilyen metil-klorid jött létre.
Rafael Navarro-González, a tanulmány egyik szerzője szerint ez nem más, mint az élet jele: a perklorát és az ismeretlen, de szerves marsi vegyület kombinációja.
Biztos választ azonban csak a jövő évben útnak induló, de a Marsra csak 2012-ben érkező Mars Science Laboratory nevű szonda hozhat, a legmodernebb technológiával felszerelt marsautó ugyanis már képes lesz elválasztani a perklorátot és a feltételezett szerves vegyület, így az veszteség nélkül azonosítható lesz.

Muri Enikőt a hét leggyalázatosabb hozzászólásával támadják