Mégis van élet a Marson?

Hatmillió embernek számolta el az adóját a brit adóhivatal – írja a The Guardian. 1,4 millióan kevesebbet, míg 4,3 millióan többet fizettek be a kincstárnak a kelleténél. Mégis lehet élet a Marson? – teszi fel a kérdést a The Washington Post. A Viking 1 és 2 1976-ban nem talált életet a vörös bolygó felszínén – kutatók szerint azonban nem a Marssal volt a baj, hanem a szondával.

Kovács N. László
2010. 09. 04. 15:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

The Guardian (guardian.co.uk)

Hatmillió embernek számolta el az adóját a brit adóhivatal – írja a The Guardian. 1,4 millióan kevesebbet, míg 4,3 millióan többet fizettek be a kincstárnak a kelleténél.

A problémás esetek elsöprő többsége a PAYE-rendszerben adózók közül került ki. A „fizess, ahogy keresel”-ként lefordítható tervezetet választóknak az állam fizetésükből egyből levonja az adót és a járulékokat. A helyes összeget minden év végén ellenőrzik, ha azonban a dolgozó egyéb, más rendszer segítségével bevallott juttatásokat kap (ilyen lehet például egy munkahelyi autó), az megzavarhatja az Adó- és Vámhivatal (HMRC) munkatársait – idén valószínűleg a legtöbb esetben ez történt.

A több mint egymillió alulfizető mindegyike átlagosan 1400 fonttal tartozik, de az ötezret csak rendkívül kevés hátralék haladja meg. A hivatal ezektől a személyektől nem kér azonnali fizetést, tartozásukat a jövő évben folyamatosan, részletekben is rendezhetik – azaz 2011-ben körülbelül havi 100 fonttal kevesebbet vihetnek haza. A HMRC azonban saját hibáját is elismeri: aki bizonyítani tudja, hogy minden szükséges adatot biztosított, és jóhiszeműen, nem saját hibájából fizetett kevesebbet, annak akár az egész hátralékot elengedhetik. Az 1,4 millió adózó összesen körülbelül kétmilliárd fonttal tartozik a hivatalnak. Lényegesen többen, 4,3 millióan azonban örvendezhetnek: ők ugyanis összesen 1,8 milliárd fonttal túlfizették kötelességüket, tehát egyenként átlagosan 418 font visszatérítésre jogosultak. A HMRC egyébként idén szerzett be új számítógépes rendszert, melytől épp az ilyen típusú problémák visszaszorítását várják. A hivatal sietett leszögezni, a 40 millió PAYE-adózó többségét nem érintette a fennakadás, az év közben is változó körülmények miatt pedig mindig lesznek hibák.

Az adóhivatal dolgozik a hiba kijavításán: az első 45 ezer érintett már kedden megkaphatja a fizetési felszólítást vagy a visszatérítést. Anita Monteith, az Okleves Könyvelők Országos szövetségének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet mindenkit, fizetés előtt mindenképp ellenőrizze a HMRC számításait. „Ha ismét nincs minden rendben, hívják fel a hivatalt – tanácsolja. – Bár lehetséges, hogy a vonal túlterhelt lesz”.

The Washington Post (washingtonpost.com)

Mégis lehet élet a Marson? – teszi fel a kérdést a The Washington Post. A Viking 1 és 2 1976-ban nem talált életet a vörös bolygó felszínén – kutatók szerint azonban nem a Marssal volt a baj, hanem a szondával.

A két Viking mintát vett a marsi homokból, majd a melegítés hatására felszabaduló anyagokat vizsgálta. Csak két szerves vegyület került elő: metil-klorid és metilén-klorid, ezeket pedig a tudósok az űrszonda tisztításához használt vegyszerek nyomainak tudták be. 2008-ban azonban a Phoenix marszonda újabb klórtartalmú vegyületet, perklorátot fedezett fel a bolygó sarki talajában.

Az új tanulmány szerzői ezért megkeresték a Föld „legmarsibb” talaját – a chilei Atacama-sivatag homokját – és ezt perkloráttal melegítve reprodukálták a harminc évvel ezelőtti tesztet. A sivatagi föld természetesen tartalmazott szerves vegyületeket, a kísérlet végére azonban ezekből nem maradt semmi, csak szén-dioxid, metil-klorid és metilén-klorid – pontosan azok az anyagok, melyeket a Viking szonda is megtalált. A perklorát melegítés hatására elnyeli a szerves molekulákat – valószínűleg ez történt a Viking kísérletekor is. A kutatók többször is megismételték a tesztet, és az eredmény mindig hasonló volt: valamilyen metil-klorid jött létre.

Rafael Navarro-González, a tanulmány egyik szerzője szerint ez nem más, mint az élet jele: a perklorát és az ismeretlen, de szerves marsi vegyület kombinációja.

Biztos választ azonban csak a jövő évben útnak induló, de a Marsra csak 2012-ben érkező Mars Science Laboratory nevű szonda hozhat, a legmodernebb technológiával felszerelt marsautó ugyanis már képes lesz elválasztani a perklorátot és a feltételezett szerves vegyület, így az veszteség nélkül azonosítható lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.