Néhány év alatt rendbe lehetne hozni a fővárosi aluljárókat

A budapesti aluljárók üzemeltetésének egy kézbe vételét kéri a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány, a szervezetek vezetői szerint így néhány év alatt rendbe lehetne tenni a jelenleg elfogadhatatlan állapotban lévő közterületeket.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke csütörtökön, a Nyugati téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón ismertette a terület rendezésére másfél éve indított mintaprogramjukat.

Nagy részük elfogadná a segítséget?

Lőrincz Norbert a tapasztalatokról beszámolva elmondta: az utcán élő emberek 70-80 százalékát meg lehetne győzni a segítségnyújtás elfogadásáról, ehhez azonban mindenekelőtt olyan személyes szociális diagnózis felállítására lenne szükség, amely egyénre lebontva kínál megoldási javaslatokat a hajléktalanság leküzdésére. Nem biztos ugyanis, hogy mindenkinek éjszakai menedékhelyre van szüksége, hiszen valakinek támogatott albérletre vagy munkásszállásra lehet igénye, míg mások esetleg saját lakás birtokában élnek a hajléktalanokhoz hasonlóan – húzta alá a szervezet vezetője. Lőrincz Norbert illúziónak nevezte, hogy az aluljárókból teljesen eltűnjenek a hajléktalanok, ugyanakkor szerinte a mindennapi tisztálkodás, étkeztetés biztosításával elérhető, hogy megjelenésükben megkülönböztethetetlenné váljanak a mindennapi járókelőktől.

Kiemelte: elismerik, hogy a hajléktalanok egy része jelenleg koszos, büdös, viszont az aluljárókból való kitiltásukkal csak azt lehetne elérni, hogy ezek az emberek megfagyjanak a téli időszakban. A hatóságoknak, az önkormányzatnak és a szociális szférának együtt kellene dolgoznia azon, hogy az aluljárókban maradók kulturáltan élhessenek – fűzte hozzá. Lőrincz Norbert szerint legfontosabb céljuk, hogy minél több hajléktalannal felvegyék a kapcsolatot, ezáltal is informálva őket, hogy milyen típusú segítségekre számíthatnak. A hajléktalanok megtalálásához, tájékoztatásához, illetve menedékhelyre szállításához legalább egy-egy információs pont felállítására lenne szükség a város nagyobb csomópontjain, továbbá úgynevezett alacsony küszöbű intézményekre is szükség lenne, amelyekbe például az alkohol- vagy pszichiátriai problémával küzdők is bekerülhetnének – fejtette ki Lőrincz Norbert, megjegyezve, hogy egy ilyen helyet legalább az utcán élő hajléktalanok 50-60 százaléka felkeresne.

Jelkép volt a Nyugati tér

Vecsei Miklós a Nyugati téri aluljárót „örökbe fogadó” szervezetek munkájáról beszámolva emlékeztetett: a pályaudvar alatti tér a hajléktalansággal kapcsolatos problémák jelképévé vált azt megelőzően, hogy kisebb takarításokkal és a hajléktalanokkal való kapcsolatfelvétellel másfél éve meg nem kezdték munkájukat. A tér rendezésében nagy segítséget jelentett a Hajléktalanokért Közalapítvány Nyugati tértől 200 méterre lévő szociális csomópontja, amely nappali ellátást, így mosodai, fürdési, valamint postai és csomagmegőrzési lehetőségeket is kínál a hajléktalanoknak a nap minden órájában elérhető orvosi szolgálat mellett – fejtette ki. A szeretetszolgálat vezetője elmondta továbbá, hogy ehhez az intézményhez egy az aluljáróban található információs pont kapcsolódik, ahol a hajléktalanok leülhetnek beszélgetni, egy kávé mellett mondhatják el problémáikat, majd szükség esetén innen kereshetik fel az alapítvány Szobi utcai központját.

Tizedére csökkent a hajléktalanok száma

A „Nyugati téren közel vagyunk ahhoz, hogy megoldjuk a hajléktalanok problémáit, emellett a környezetet is sikerült rendezettebbé tenni olyan filléres költségekkel, mint a virágok kihelyezése vagy a rendkívül ronda felületek megtisztítása” – mutatott rá. Vecsei Miklós az „Eddig itt éltem, most itt dolgozom” nevű program eredményeként említette, hogy hajléktalanok segítségével kijavították a tér sérült térburkolatát, miután három hónapig hiába kérték azt a hivatalos szervektől, emellett egy fogyatékosokat foglalkoztató műhellyel, mindössze néhány ezer forintból elkezdték a köztéri kukák felújítását is.

Hozzátette: a Nyugati téren naponta átlagosan 300 ezer járókelő halad át, a mintaprogram eredményeként pedig mindössze 4-5 hajléktalannal lehet találkozni a korábbi 40-50 helyett. Vecsei Miklós szerint a további rendezés legfontosabb lépése az lenne, hogy a jelenlegi résztulajdonosok – vagyis a kerület, a főváros, a vasúttársaság, illetve a csatornázási művek – helyett egy kézbe kerülne az üzemeltetés, amelyet teljes mértékben fedezni lehetne a kulturáltabb környezet miatt kivetett magasabb bérleti díjakból.

(MTI)