Ignatyev elmondta, hogy júniusig csökkent az infláció, a rossz időjárási körülmények miatt azonban ezt követően emelkedésnek indult, de nézete szerint ez a hatás jövő őszre kimerül. Hozzátette azonban, hogy bizonyos kockázatot jelent a pénzmennyiség növekedése, ami 12 hónap alatt 33 százalékot ért el, és a bank nagyarányú devizavásárlásaival magyarázható. Ignatyev arról is szólt, hogy a január–augusztus közötti időszakban 12 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az országból, de ez legnagyobbrészt januárban történt, a többi hónapokban csekély volt a kiáramlás, és volt beáramlás is.
A rubel árfolyamának gyengülését Ignatyev nagyrészt spekulációs tényezőkkel, valamint a folyó fizetési mérleg többletének csökkenésével indokolta. Kijelentette, hogy a bank árfolyam-intervenciói az elmúlt hónapokban jelentéktelenek voltak. A folyó fizetési mérleg szaldója a jegybank elnöke szerint a január–augusztus közötti időszakban 58 milliárd dollárt tett ki, s ezt elsősorban a kőolaj világpiaci árának stabilizálódásával hozta összefüggésbe. A csökkenést pedig a gyorsan növekvő importtal indokolta, amely – mint mondta – a gazdaság válság utáni feléledésével függ össze.
Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes ugyancsak a dumában felszólalva elmondta, hogy a mezőgazdaság teljesítménye idén várhatóan 10 százalékkal csökken. Ezt elsősorban a rossz időjárási viszonyokkal indokolta, azzal, hogy sok helyen előbb a kemény tél, aztán a nyári aszály miatt volt rossz a termés. Úgy vélte azonban, hogy a tervezett támogatással az agrárgazdaság jövőre elérheti a korábban tervezett növekedési ütemet, ha az időjárás nem szól újra közbe.
(MTI)
origo.hu
Milliárdos hiány fenyegeti Budapestet – kritikus pontra jutott a költségvetés
