Rizsföldön érzi jól magát az energiafű

A hagyományos réti széna hozamának dupláját adta idén az energiafű Kenderes határában – tájékoztatta Baranyi Mihály az MTI-t, aki korábbi rizsföldeken termeszti Szarvason a nemesített, és állatok takarmányozására, legeltetésére, illetve alternatív fűtőanyagként is felhasználható növényt.

MNO
2010. 09. 09. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugdíjas helyi gazdálkodó elmondta: 2009-ben 100 hektárnyi rizsföldet telepített be energiafűvel, miután a gyenge minőségű talajon korábban indiánrizs, napraforgó és tritikálé termesztésével is eredménytelenül próbálkozott. „Utóbbi növénykultúrák túlságosan nagy ráfordítást igényeltek, miközben hozamaik és értékesítési lehetőségeik alakulása jelentős kockázatokkal járt. Így többnyire veszteséget hoztak” – indokolta Baranyi Mihály a döntést. Míg a hagyományos szántóföldi növényekben komoly károkat okozott a rendkívül csapadékos időjárás, addig a kora nyáron heteken át 10-20 centiméteres belvízben álló energiafű szemmel láthatóan jól viselte a szélsőséges viszonyokat.

A teljes termőterületen az aratás idején lekaszált növényből 2000 bála készült, ami azt jelenti, hogy a növény hektáronként 50-60 mázsa hozamot produkált. Szinte pontosan dupláját a kenderesi gazdálkodó egy másik területén található ősgyepnek, amely hektáronként ugyancsak jónak mondható 25-30 mázsányi réti szénát adott. Baranyi Mihály szerint a Szarvason nemesített, ezért Szarvasi I. nevű növény mellett szól az is, hogy egy helyen akár 10-15 esztendőn át is eredményesen megél. Gyökere ugyanis 2-3 méter mélységig hatol a talajba, ezért a szárazabb időszakokat is biztonsággal átvészeli, ám mégsem hajlamos az eltarackosodásra.

Ami a hasznosítását illeti, az akár 150-160 centiméter magasra is megnövő energiafű virágzás előtt lekaszálva kiváló takarmány az állatok számára. Virágzás után azonban szára megkeményedik, így fűtőanyagként szintén értékes alternatívája lehet a jelenleg használt energiahordozóknak – mondta. A kaszálás után ideális klíma mellett késő őszig akár újabb 40-50 centiméter friss sarjúnövedéket hozó növény másodszor is kaszálható, vagy legeltethető. Baranyi Mihály az év hátralévő részében ez utóbbi módon hasznosítja ültetvényét, amelyre tervei szerint október elejétől november végéig mind a 100 szarvasmarháját kihajtja majd.

A bálák értékesítésével egyelőre kivár. Mázsánként 800 forintért a hazai erőművek korlátlan mennyiségben vevők volnának az energiafűre, ám a kenderesi termelő legalább 1000 forintot szeretne kapni érte.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.