Schmitt: Továbbra is jelentős a bányászat szerepe

Hat évtized alatt Magyarországon igencsak megváltozott a bányászat nagyságrendje, feladata, illetve módszere, és bár mások a követelmények, más a cél és a technológia, a bányászat nemzetgazdasági jelentősége megmaradt – hangoztatta az államfő az észak-borsodi Kazincbarcikán csütörtökön, ahol a hatvanadik központi bányásznapi ünnepséget tartották.

MNO
2010. 09. 02. 11:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntőjében kifejtette: a bányászat napjainkban építési, energiaellátási feladatokat lát el, ezek pedig egy közösség életében örökre szóló feladatok. A nemzetnek szüksége van azokra, akik ellátják, biztosítják mindezt.

A hazai felhasznált energia mintegy 38 százalékát Magyarországon állítják elő, és ebben a bányászatnak még mindig kimagasló szerepe van – tette hozzá. „Pontosan tudjuk, milyen nagyszerű emberek a bányászok”, a hatvan esztendős Magyar Bányászati Szövetségnek köszönhetően pedig évek óta ünneplik a bányászokat. Ráférne a társadalom más területeire is az a fajta összefogás, összetartozás, amely a bányászokat jellemzi – fogalmazott az államfő. Sportolói múltja kapcsán kitért arra, hogy az értékteremtő munka mellett a bányászközösségek kultúrát, sportot teremtettek. Számos jeles sportoló bányászközösségből származik, és a szakma segítségével válhatott eredményessé – emlékeztetett Schmitt.

Szólt arról, a bányászok olyan tudás birtokosai, amely egyidős az emberi civilizációval, és amiért nagyon keményen meg kell küzdeni. A köztársasági elnök a magyarországi bányászat számára beszédében megmaradást és változva fejlődést kívánt, amely a változatlan értékekre, a hagyományokra épít, de új személettel, fejlesztéssel. Hozzáfűzte, a bányászati szövetség e kettős célnak fontos letéteményese, hiszen szakmai érdekképviseleti munkájában a múlt értékei és a régiek tapasztalata összetalálkozik a jelen változásaival, a jövővel.

Rabi Ferenc, a Bánya, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy egy év híján 225 évvel ezelőtt kezdődött az iparszerű szénbányászat a borsodi szénmedencében. Nagy tudás halmozódott fel az idő alatt, és ma már sajnos csak egyetlen mélyművelésű szénbányában érvényesülhet, Márkushegyen, amely reményeik szerint minimálisan 2014-ig működni fog. Bíznak abban, hogy a Máza-déli terület művelésében is segítségükre lehet majd ez a szaktudás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar bányaipar lehetősége és jövője is függ az európai és nemzeti környezeti szempontokat is figyelembe vevő nyersanyag-politikától, iparpolitikától, szabályozástól. Huszonöt éve a borsodi medencében körülbelül 24 ezren dolgoztak a bányászat ágazataiban, most ezren vannak – mondta. Hozzátette, hogy az ipari beruházásoknak a hazai bányászatra is épülnie kell, hiszen valamennyiben megtalálhatók a hazai ásványi nyersanyagok. Épp ezért segítik azt a csaknem 700 vállalkozást, amely megélhetést ad a bányászcsaládoknak.

A hatvanadik bányásznapi ünnepségen részt vett Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint bányászati cégek, vállalatok, szervezetek vezetői, képviselői, és maguk a bányászok is. Schmitt a rendezvény végén egy bányászszobrot kapott ajándékba, a hatvanadik jubileum alkalmából. A hagyomány szerint ugyanis minden kerek évfordulón a bányászok és a köztársasági elnök együtt ünnepelnek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.