Megerősítette, fenn kell tartani a távhő- és gázártámogatást mindazok számára, akik a legalsó két jövedelmi kategóriában élnek. Közölte azonban: a kormány szigorúan ellenőrizni fogja a támogatási kérelmeket, és fellép azzal szemben, aki jogtalanul nyújt be igényt. Hozzátette, arról, hogy pontosan mekkora összeg jut támogatásra, november közepéig dönt a kormány.
Marad a szociális üdültetés
Soltész Miklós beszélt arról is, meg kívánják tartani a szociális üdültetés rendszerét, hangsúlyozottan a rászoruló nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, valamint az idős emberek részére. Mint mondta, a tárca tervei között szerepel, hogy preferálnák a hátrányos helyzetű térségbe irányuló turizmust. Aki például Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Békés megyébe menne üdülni, az többet kapna támogatásként, mint aki egy frekventált turisztikai helyen kíván kikapcsolódni – magyarázta, hozzátéve: így lehetne felzárkóztatni a közvélemény számára még fel nem fedezett turisztikai helyeket.
Összevonnak, megerősítenek alapítványokat
Soltész Miklós közölte: a szociális tárca vizsgálatai szerint vannak olyan alapítványok, amelyeket meg kell erősíteni, és vannak olyanok, amelyeket össze kell vonni, mert feladataik átfedik egymást. Utóbbira példaként említette meg a Hajléktalanokért Közalapítványt és a Budapesti Hajléktalanokért Közalapítványt. Közölte: van olyan alapítvány is, amelynek a működését, feladatait a minisztériumok háttérintézményébe kívánják betagolni. Mint mondta, a párhuzamosságok megszüntetése, a takarékos működés és a visszaélések megszüntetése a kormány fő célja az alapítványok vizsgálatával. (Az államtitkár még július végén jelentette be: a kormány úgy döntött, 62 alapítvány tevékenységét vizsgálja át, és azok további működésére javaslatot tesz.)
Problémák a fogyatékosügy terén
Beszélt arról is, hogy a szociális tárca vizsgálatot indított négy, fogyatékos embereket és megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégnél. Soltész Miklós kitért arra, Magyarország uniós elnöksége alatt a szociális államtitkárság fő feladata a népesedéspolitika és az ehhez kapcsolódó családügy, valamint a fogyatékosügy lesz. Mint mondta, Magyarország nagyon el van maradva a fogyatékossággal élők foglalkoztatásában: míg Európában a fogyatékkal élők 30 százalékát foglalkoztatják, addig ez a szám Magyarországon mindössze nyolc százalék.
Segítség a jegyzőknek
Hangsúlyozta, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjáról már letölthető az a huszonhat oldalas módszertani útmutató, amelyből megismerhetők az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó szabályok. Az államtitkár elmondta: a dokumentumot azért hozták létre, mert több jegyző jelezte, szükség lenne egy pontosan leírt útmutatóra. A jegyző teendői mellett a gyermekjóléti szolgálat teendőit is pontosan megfogalmazza a dokumentum – tette hozzá.
Az Országgyűlés június 28-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli a védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Soltész Miklós felhívta a figyelmet arra: a gyermek támogatása nem lehet jövedelemkiegészítő forrás. Hozzátette: mindössze egy-két „áljogvédő szervezet” tiltakozott a törvényben leírtak miatt. Hangsúlyozta azt is, a gyermek védelembe vétele nem azt jelenti, hogy elveszik a családtól, hanem azt, hogy a szülők segítséget kaphatnak például a gyermekjóléti szolgálattól.
(MTI)

Milliárdos hiány fenyegeti Budapestet – kritikus pontra jutott a költségvetés