Az MSZP-s Gúr Nándor interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs mindig mód a rendes szabadságok kivételére, a szabadság vagy a szabadságmegváltás pedig nem járandóság, hanem ellentételezés. Ezt figyelembe véve szerinte érthetetlen, hogy a szabadság-ellentételezésre hogyan vonatkozhat a 98 százalékos különadó, amelyet „elkobzó” típusú adónak nevezett. A politikus azt kérdezte, van-e szándék arra, hogy módosítsák, visszavonják a vonatkozó törvényt.
Válaszában Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta: nem tartozik a különadó alapjába annak a szabadságnak a megváltása címén kifizetett bevétel, amely a jogviszony megszűnésének évében, jelen esetben 2010-ben esedékes. Gúr Nándor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 275 igennel és 58 nemmel elfogadta.
Mi lesz Szent-Iványi Istvánnal?
A jobbikos Samu Tamás Gergő arról érdeklődött, visszahívják-e a ljubljanai magyar nagyköveti tisztségből a volt SZDSZ-es politikust, Szent-Iványi Istvánt. Hozzátette: remélte, hogy elszámoltatják őt. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: Szent-Iványi István a napi munkában hasznosítható kapcsolatrendszert alakított ki a fogadó országban, az új kormány vezető politikusainak szlovén partnerekkel való megbeszéléseit megfelelően készíti elő. A jobbikos a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen: 268 igennel, 44 nemmel és 8 tartózkodással.
Felrobbant az ajkai időzített bomba
A fideszes Ékes József és Kovács Zoltán a múlt hétfőn történt vörösiszap-katasztrófát és az azóta történteket idézte fel. Mint fogalmazott, felrobbant az ajkai időzített bomba, és a pusztítás, amelyet végzett, rosszabb, mint amire bárki számíthatott. Ilyen mértékű környezeti katasztrófa nem volt a térségben Csernobil óta – vélekedett. A Belügyminisztérium részéről Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára válaszában ismertette az elmúlt egy hétben tett intézkedéseket, és megerősítette: hétfőn megszülettek az első kényszerintézkedések a felelősségre vonás megállapítása érdekében.
Nagy Andor (KDNP) ugyancsak az iszapkatasztrófa ügyében egyebek mellett arról beszélt, hogy ilyen mértékű szennyezést Magyarországon a tiszai ciánszennyezés óta nem láttak. Megjegyezte: bíznak abban, hogy visszatér az élet a Marcal folyóba és a Torna-patakba. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában azt mondta, ma még nem tudják pontosan megmondani, mennyi idő múlva normalizálódhat a helyzet, de biztos, hogy hónapokra van szükség. Hangsúlyozta: a vastag iszapréteggel borított termőföldréteget mindenképpen el kell távolítani. Az ivóvízellátás nincs veszélyben – jelentette ki.
Megújuló energia nemzeti cselekvési terv
Az LMP-s Scheiring Gábor arra mutatott rá, hogy a megújuló energia nemzeti cselekvési tervet már be kellett volna nyújtania a kormánynak az Európai Bizottság felé, ez azonban nem történt meg. Azt kérdezte, mikor hozzák nyilvánosságra és bocsátják társadalmi vitára a tervet. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt: a kabinet célja, hogy a lehető leghamarabb, de kellő egyeztetések után megküldje a bizottság részére a dokumentumot. A választ az LMP-s képviselő nem, a parlament azonban elfogadta 263 igen, 11 nem szavazat és 36 tartózkodás mellett.
Az MSZP a kutatás-fejlesztésről és a különadóról
Józsa István (MSZP) a kutatás-fejlesztésről szólva arról beszélt, hogy nyár óta szünetel a támogatási szerződések esedékes összegének a kifizetése a kormány által elrendelt felülvizsgálat miatt. Meddig szüneteltetik még az innovációs alapból a megítélt támogatások kifizetését? – kérdezte. Bencsik János válaszában rámutatott, az innovációs alapból megítélt források kifizetése ügyében megszületett az első megállapodás, ennek első lépéseként 4,5 milliárd forint kifizetése történik meg a napokban. A választ a szocialista politikus nem fogadta el, a Ház azonban igen – 264 igen, 37 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett.
Sós Tamás (MSZP) interpellációjában a 98 százalékos különadóról szólva példaként azt mondta, ha egy 30 éve a pályán dolgozó, 58 éves tanárt leépítenek, akinek az átlagkeresete bruttó 300 ezer forint, a 98 százalékos különadó miatt mindössze körülbelül nettó 600 ezer forintra lesz jogosult, ami a négyhavi átlagkeresetének megfelelő összeg, a fennmaradó 16 havi átlagkeresetét pedig az állami „elvonja”. Nem lőttek-e túl a célon? – tette fel a kérdést. Az oktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa reagálásában úgy fogalmazott: megkésett és indokolatlan a „felháborodás”. Sós Tamás a választ nem fogadta el, ugyanakkor a parlament 228 igen, 91 nem szavazattal igen.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
