A magyar politikus annak az elfogadás előtt álló nyilatkozatnak a parlamenti vitájában szólalt fel, amely elítélné a 90-es években dúló háborúkban, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban a szerbek ellen elkövetett bűntetteket. A határozat a srebrenicai mészárlást elítélő, március utolsó napján elfogadott szerb parlamenti nyilatkozat „ellenpárja”; az egyik a szerbek által, a másik a szerbek ellen elkövetett jogtalanságokat ítéli el. Az eredeti elképzelés az volt, hogy együtt nyújtják be a két határozatot, de végül a srebrenicai mészárlást elítélő nyilatkozatot előbb fogadták el. A csütörtökön vitára bocsátott másik dokumentum megemlékezik a Szerbia elleni 1999-es NATO-bombázások áldozatairól is, egyszersmind felszólítja a volt Jugoszlávia többi utódállamát, hogy ők is ítéljék el a szerbek elleni bűntetteket.
Pásztor Bálint hozzászólásában rámutatott: a népirtás és hasonló bűntettek nem 1990-ben kezdődtek a volt Jugoszlávia területén. 1944–45-ben bírósági eljárás nélkül agyonlőttek embereket a megszállókkal való együttműködés címén, pusztán azért, mert egy adott nemzethez tartoztak – mondta, a vajdasági magyar- és németellenes megtorlásokra utalva. Erről a teljes szerb nyilvánosságnak tudnia kell – tette hozzá. A vajdasági magyar képviselő sürgette az 1941 és 1945 közötti vajdasági eseményeket feltárni hivatott magyar–szerb szakértői vegyes bizottság megalakítását.
A testületek felállítását a szerb és a magyar államfő tavaly közösen kezdeményezte a két ország tudományos akadémiájának elnökeinél. A Magyar Tudományos Akadémián már megalakult ez a testület, szerb oldalon ez mindmáig nem történt meg.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
